Holnap Kiadó, 2024, 282 oldal

Szöveg: Szegő György

A szerző a BME Műemléki és Építészettörténeti Tanszék szakmérnöki képzésében a Történeti belső terek és társművészetek, illetve a Képzőművészeti ikonográfia tanára. A történeti épületek funkcióinak kutatásával foglalkozik, és annak nyomán missziójának tekinti felvázolni az eredeti berendezést, és ezáltal a nagyközönségnek is visszaadni a korszakok magaskultúráját. Most megjelent kötete a 30 évi kutatás, honi és nemzetközi tanulmányutak képeit és összefüggéseit prezentálja – akár műemlékes tankönyvként, sőt nemcsak a szakma vagy a könyvtárosok, de a magaskultúra iránt érdeklődő laikusok számára is. 

Az első fejezet az ókori könyvkultúra építményeit veszi számba: a frranciaországi Nîmes Diana-templomát és annak könyvtárát, majd a római Traianus Fórum latin és görög könyvtárterme és Epheszosz Celsus könyvtára következik. A szerző az ide köthető ábrázolások tekercseit és íróeszközeit is végigpásztázza. A második fejezet a középkori és reneszánsz, valamint a magyar királyi könyvtártermek bemutatására összpontosít. Könyvesládák és könyvszekrények képeit vizsgálja a mozaikokon és miniatúrákon, kiemelt figyelmet kapnak a templomok, kolostorok idetartozó bútorai, a kódexírók és miniatúrafestők műtermei, a studiolók, a tudományos vacsorák ebédlőtermei. Ezután a beazonosított egyetemi tanteremhelyek következnek Budán, Pozsonyban és Krakkóban. Végül a fejezet a városi templomtornyokban és templomkarzatokon működő – alig ismert – tantermeivel zárul, ahol a hét szabad művészet oktatása zajlott.

A harmadik nagy fejezet fókuszában Mátyás király Corvina könyvtára és a Királyi Kancellária budai épülete áll. Bugár-Mészáros nem titkolt célja ennek a Dunára néző épületegyüttesnek (a Schedel-krónika híres metszete által is jól beazonosítható) tudományos igényű, sőt a szerző által szorgalmazott valóságos rekonstrukciója. Ezt szolgálja – szinte a terv muníciójaként is – a Corvinák és a könyvtárgyűjtemény átfogó bemutatása. A negyedik rész európai kitekintést ad a 15. és 16. századi könyvtártermekre, falba épített és mobil könyvszekrényekre, studiolókra. A helyszínek: Urbino és Gubbio studiolói és a nyírbátori stallum intarzia-perspektívái, Bártfa és Nagyszeben gótikus könyvszekrényei – a műveltség „szentségtartói”. A firenzei San Marco kolostor reneszánsz könyvtárterme, a Libreria Piccolomini Siena székesegyházában, a mantovai Palazzo Ducale, a velencei San Marco és a firenzei Palazzo Vecchio könyvtárai és berendezései az európai civilizáció írott, kézműves és képzőművészeti-összművészeti csúcsai. Mindezt ilyen nagyvonalú egységbe foglalni meglepetés, kiemelkedő teljesítmény és szellemi unikum.