BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2019

„A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyve az eddigi három kötethez (Építészet és oktatás, Építészet és idő, Továbbépítés és újrahasznosítás) hasonlóan az első két képzési év doktori tanulmányait és tervpályázati munkáit tartalmazza. Az ebben az időszakban szerveződő tematikus évek kutatói és alkotói munkájának célja kettős. Egyrészt bevezeti az alapvetően tervezői habitusú doktoranduszokat az építészeti kutatás módszertanába, másrészt olyan aktuális, szakmailag fontos témákra fókuszál, amelyek feltárásától, elemzésétől évről évre a szélesebb szakmai nyilvánossággal is megosztásra érdemes végeredményt várunk.
A 2018/2019-es tanévben a Doktori Iskola témája a glokális építészet meglehetősen tág fogalomköre volt, amely egyszerre érint kulturális, szociális, ökológiai problémákat, olyan típusúakat, amelyek az építészet, illetve az építészek részéről is aktív és innovatív válaszokat igényelnek. Melyek azok a területek, úttörő vagy példaszerű kezdeményezések, amelyek a nemzetközi és a hazai színtéren ebbe az irányba mutatnak? Milyen lehetősége és felelőssége van ezekben a kérdésekben a szakma képviselőinek, intézményeinek és az egyes tervezőknek? Milyen új szemléleti és magatartásformák határozzák meg a szakma átalakulóban lévő önképét? Vajon az egyéni vagy intézményes kezdeményezések a sikeresebbek és hatékonyabbak?” (Szabó Levente szerkesztő előszavából)
A kötet szerzői: Bognár Melinda, Deichler Tímea, Gyökér András, Jakab Dániel, Kovács Károly, Kurucz Olívia, Major Zoltán, Müllner Péter, Öcsi Gabriella, Rigó Bálint, Ritter Dániel, Sági Gergely, Virág Anett.

Forrás: BME Doktori Iskola