A szakmai tudásmegosztás csatornái, 1900–1945
Műhelytér, 2023.10. 05. – 10. 29.

Szöveg: Ritoók Pál

A horvát és magyar kutatók által közösen végzett építészettörténeti kutatások eredményeit bemutató tárlat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítóhelyén, a Budapest VII. Bajza utca 10. szám alatti Walter Rózsi-villa mögötti épület földszintjén található Műhelytérben látható.

Az 1918-ig a magyar Szent Korona országaihoz tartozó Horvát Királyság és Szlavónia, valamint Fiume, a „corpus separatum”, azaz a különleges jogi és politikai helyzetű város területén alkotó építészek és építőmesterek, akár horvátok, magyarok, osztrákok vagy más nemzetiségűek voltak, elsősorban Bécset vagy Budapestet tekintették mintának. Az első világháborút lezáró békeszerződések a horvát-magyar építészeti kapcsolatokat jellemző tendenciákat is jelentősen átrajzolták. Az 1900-tól 1918-ig, majd az 1945-ig tartó, azaz e két jelentősen eltérő időszak vizsgálatára vállalkozott Tamara Bjažić Klarin vezetésével a horvát team (Boris Dundović, Marina Bagarić, Mauro Sirotnjak) és a Ferkai András vezette magyar kutatói csapat (Baríné Baldavári Eszter, Sebestyén Ágnes Anna, Ritoók Pál).

A budapesti Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint a zágrábi Művészettörténeti Intézet közös kutatási projektre pályázott 2021-ben. A Horvát – magyar építészeti kapcsolatok: a szakmai tudásmegosztás csatornái, 1900–1945 című, két éves programot magyar részről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, míg horvát részről a horvát Tudományos és Oktatási Minisztérium támogatta.