Az 1873-as bécsi világkiállítás újranézve
MAK, Bécs, 2023. 06. 28. – 2023. 10. 22.

Szöveg és fotók: MAK

Az 1873-as bécsi expó 150. évfordulója alkalmából a MAK kiállítást rendezett, amely megvizsgálja az egykori világkiállítás egyik aspektusát: a 19. századi orientalizmus áramlatát elindító „Kelet”- fogalmat. Ehhez Egyiptom és Japán korabeli kultúráját választotta ki, amelyek a 19. század második felében óriási hatással voltak az európai ízlésváltozásra.

A bécsi expó a MAK gyűjteményének történetére is jelentős hatással volt. Ez volt az első alkalom, hogy Japánt hivatalosan is meghívták, hogy nemzetként vegyen részt a kiállításon és műalkotásokon keresztül mutatkozzon be. Ezek közül sokat később a japán kormány ajándékba adott európai múzeumoknak, köztük a Császári Királyi Osztrák Művészeti és Iparmúzeumnak (a mai MAK elődjének). A MAK őrzi a bécsi világkiállítást dokumentáló, kulcsfontosságú gyűjteményt, melyet most láthat először a nagyközönség.
A kiállítás több kérdést is vizsgál: kik tervezték az 1873-as expó nemzeti pavilonjait? Milyen politikai és kulturális környezet befolyásolta az esztétikai döntéseket? Milyen esztétikával és jelképekkel, mely kultúrpolitikai megközelítéseken keresztül fejezték ki a résztvevő országok a Kelettel kapcsolatos világképüket, és hogyan változtak ezek a világképek 1873 után? A bemutatót két európai kulcsfigura portréja nyitja: ifj. Franz (František) Schmoranz (1845–1892) osztrák-cseh építészé és Gottfried Wagener (1831–1892) a német kémikusé. Schmoranz az egyiptomi alkirály megbízásából tervezte az egyiptomi pavilont, Wagener pedig a japán komplexum megtervezésével volt megbízva. Mindketten viszonylag szabad kezet kaptak az ország bemutatásában. A kiállítás egyik legizgalmasabb tere a Schmoranz által tervezett „Arab szoba”. A termet 1883 és 1931 között állandó jelleggel az Osztrák Művészeti és Iparmúzeumban helyezték el, és azóta nem volt teljes egészében hozzáférhető a nagyközönség számára. Schmoranz koncepciója a bécsi (1873) és a párizsi (1867) világkiállítások egyiptomi pavilonjainál alkalmazott építészeti elemekből merített. A jelenlegi kiállításhoz a terem nagy részét rekonstruálták és a MAK gyűjteményéből származó meglévő tárgyakkal – kerámiákkal, textíliákkal, üveg- és fémtárgyakkal – rendezték be. Ugyanitt láthatók Le Corbusier akvarell-vázlatai is az Arab szobáról, melyeket 1908-as bécsi látogatása során készített. A többi termekben kiállították a teljes egyiptomi együttes vázlatait és archív fotóit, egy széles választékot a MAK gyűjteményében lévő japán és egyiptomi tárgyak közül, valamint a Schmoranz által tervezett Lobmeyr-üvegeket és a MAK-ban őrzött csempegyűjteményének egy részét is.