Fotóesszé albumformátumban

Equilibrium Könyvkiadó, Budapest, 2022
Szöveg: Szegő György

A pazar kiállítású, vaskos kötet (szerzői: Jakobovics Tibor, Kurdy Fehér János, Petró Zsuzska és Radics Panka) utolsó fejezetének hétköznapi címével kezdem, bár értelmiségi körökben mindenki ismerte: lugosi LUGO László fotográfus, művészeti szakíró, filmkészítő. Budapest 1953. 03. 30. – 2021. 07. 18. Az ünnepélyes kiállítású album róla és képi gondolkodásáról is szól, nemcsak a falfirka utcai művészetéről., a témához kreált, nagyvonalú tipográfia is ezt szolgálja (borító és könyvterv: Gerhes Gábor, tördelés: Art-And Stúdió, térképgrafikák: Medve Zsuzsi).
Az Equibrilyum könyvkiadó mögött gyűjtemény és gyűjtő is meghúzódik: Jakobovics Tibor gondozza a kötetben megjelent, „másik Budapestet” felfedező és dokumentáló anyagot. Most ez az album budapesti időgrafikon: helyekre fókuszálva mutatja be Lugo firka-fotóit, és ezzel a harsányan rejtőzködő Budapest Lugo-kutatásait prezentálja.
LUGO budapesti graffiti (manifesztum) fejezete így indít: „ÉN a fényképezést alapvetően kordokumentumok és látványok gyűjtésére használom … A graffiti városi népművészet. Egy lázadó, helykereső, szembeszálló szubkultúra művészete.” Majd az összefoglalót idézem: „A graffitit lehet csoportosítani helyszínek szerint, alkotók (writerek) szerint, technikák szerint. Gyűjtésemben igyekszem bemutatni a budapesti graffiti időrendjét, helyszíneit, témáit, grafikai megoldásait. Teljességre törekedni szinte lehetetlen, mert a graffiti napról-napra változik, … a régiekre újakat festenek.” (2018) Szeretném hozzátenni: LUGO nem csak dokumentált, de saját, klasszikusokon csiszolódott kompozíciós tehetségével „megemelte” a graffitik képi kvalitásait – szeretetet adva azokhoz.