Magyar EXPO sikerek, 1851–2021
Magyar Nemzeti Múzeum, 2022. 12. 13. – 2023. 08. 21.
Szöveg: Szegő György
A Nemzeti Múzeum látogatóinak 40%-a külföldi és hasonló az aránya az iskoláskorúaknak is. Ez teljes mértékben indokolja ennek az átfogó merítésű, interaktív módon installált tárlatnak a megrendezését, hiszen az expo-szereplések és sikereik igen jó forrásként szolgálnak mind a turista tájékozódásához, mind a diákok identitástudatának erősítéséhez. A gazdag tárlat látványos spektákulum: érzékekre hat és széleskörű tudást kínál.
A témát szinte az „expók expójaként” ragadták meg Gál Vilmos és szakértő csapata. Bemutatják az 1851-től Londonban elindított világkiállítások létrejöttének egykorú jelentőségét és a kulturális következmények sorát, benne a magyar részvételek számos sikerét. Ilyen folyamat az Albert herceg ösztönzésére alapított iparművészeti múzeumok megépítésének sora, amelyben a Magyar Iparművészeti Múzeum az imponáló harmadik a kontinensen (lásd Pálinkás Edit: Múzeum mindenkinek, MÉ 2012/3).
Az első világkiállításokon a tudomány és technika folyamatos innovációja, ezek és a művészi teljesítmények versenye látványos, elegáns építészeti keretek között, majd nemzeti pavilonokban jelent meg. Kiemelkednek itt az 1900-as párizsi, az 1907-es torinói, majd az 1992-es sevillai, 1995-ös hannoveri és a 2022-es dubaji magyar pavilonok. A nemzeti kultúra sajátosságai, a képzőművészet, illetve a kézműves mesterségek és szellemi mustráik inkább az első 150 évet jellemezték. Az ezeken kiosztott magyar díjazottakat szép számmal idézi fel a kiállítás.