Műcsarnok, 07. 29. – 10. 25.

Szöveg: Sulyok Miklós
Fotók: Műcsarnok

A kiállítás látványosan tárja elénk a család négy kiemelt tagjának művészpályáját és azok metszéspontjait, túllépve a családtörténeten a 20. századi magyar történelem és művészettörténet felé. A tárlat tág időbeli és műfaji horizontot fog át, az id. Sándy Gyula által képviselt 19. századi magyar történeti arckép- és tájképfestészettől ifj. Sándy Gyula 20. századi eklektikus építészetén és az id. Konok Tamás által művelt riport- és művészeti fotográfián át ifj. Konok Tamás kortárs magyar festészetéig.
Ifj. Sándy Gyula a 20. század legtermékenyebb magyar (evangélikus) historizáló templomtervezője 27 megépült templommal és mintegy 90 templomtervvel, aki a budai Postapalota építészeként is beírta nevét a magyar építészettörténetbe. Ifj. Konok Tamás pedig, a pátriárkai korú, geometrikus absztrakt festő piktúráját a matéria szellemivé válásának tekinti, célját az ideák végsőkig tökéletesített kvalitásában látja. A művészeti és szellemi hagyományok időíve a jelen talapzata. Ezért értékelendő, ha a Műcsarnokban megjelennek az utóbbi század művészeti eredményei is.