Ekler Dezső építészete – esztétikai perspektívából
L’Harmattan kiadó, 2016, 160 oldal

Szöveg: Götz Eszter

Széplaky Gerda könyve az építészetet a befogadás esztétikai élménye felől közelíti meg: az épületet műalkotásként nézi, anyagaival, formáival, arányaival, a környezetben való létezésével együtt vizsgálja. Ezzel az építészet máig feloldatlan kettős jellegét – tudniillik hogy a mérnöki tudományokhoz vagy a művészetekhez tartozik-e – az utóbbi irányába tolja el. Olyan komplex elemzésekkel tárja fel a vizsgálatának tárgyául választott Ekler Dezső-épületeket, ami egészen ritka a magyar művészetelméletben.
Egy pályája csúcsán járó kortárs alkotó oeuvre-jét teljes mélységében megvilágítani, ráadásul nem a szélesebb társadalmi, szakmai vagy stílustörténeti összefüggésekbe ágyazva, merész vállalkozás. Széplaky Gerda azonban – nem mellőzve, csupán a háttérben tartva a párhuzamos társadalom- vagy építészettörténeti folyamatokat – Ekler építészetének hatásmechanizmusából indul ki. Megfordítja az építészeti kritika által járt utat, és nem az építést felkínáló helyzetből, a megbízói igényből vagy az építész tapasztalatából indul ki, hanem a kész műből, annak a befogadóra tett hatásáról. Ezt a hatást befogadói érzékenységgel és tágas filozófiai utalásrendszerrel fogalmazza meg. Nyelvi gazdagsága, pontos logikai rendszere mellett a könyv attól is válik élvezetessé, hogy feltűnően jó a képek minősége, kép és szöveg pontosan követi egymást, így magát a kötetet is műalkotásként tudjuk értékelni.