Veszprém, EKF 2023

Terv és szöveg: Kalmár László, Zsuffa Zsolt

Az elmúlt évtizedek radikális változásokat hoztak a múzeum, mint intézmény műfajában. Az 1970-es évek végén a párizsi Pompidou Központ lépett elsőként egy forradalmian új koncepcióval – megépültekor nem csupán egy látványos „kiállítógép” volt, hanem egy olyan közösségi fórum, amely hamar megtalálta fontos, központi helyét a város életében. Ami azonban a legalapvetőbb változáson esett át, az maga a kiállítási koncepció; napjainkban a tárgyak tömkelegét felváltják a multimédiás szemléltető eszközök, amelyek aktívan bevonják az élménybe a szemlélőt. Ebbe a markáns tendenciába kapcsolódik be, a „Veszprém-Balaton 2023” keretein belül megvalósuló új Digitális Múzeum létrehozásának koncepciója is. A tervezett kiállítások vizuális formanyelve a videó mapping és videó imaging, ahol a képzőművészeti alkotások fotóiból készülnek a videó animáció segítségével életre keltett alkotások jelennek meg. Az EKF stratégiai szándéka, hogy a kultúrafogyasztásba olyan rétegeket is bevonjon, akik eddig nem érdeklődtek a kulturális jelenségek iránt, tehát megszólítson a művészeteket maguktól távolinak érző rétegeket is.
A volt szikvízüzem területére tervezett épületegyüttes egyszerre igyekszik figyelni a szomszédos historizáló, 1-2 szintes épületek és a tér helyén kialakult nagyobb léptékű modern kori beépítés által jelentkező hatásokra. A különböző funkcionális egységeket külön épületszárnyakban alakítottuk ki, ezzel a gesztussal a környezetben arányos léptékű épületrészekre bontottuk az együttest. A nagy területigényű, kiállítási funkciót befogadó teret igyekeztünk tovább tagolni, kisebb tér- és tömegrészekre bontani, az épületmagasságot pedig az utca és a telekszomszédok felé lelépcsőzni. Az épületegyüttes három különböző célt szolgál. A Budapesti úti körforgalomhoz legközelebb a szolgáltatóház helyezkedik el. Felső szintjein irodafunkciókat alakítottunk ki, elkülönített előtérrel és lépcsőházzal, földszintjének északi részén kereskedelmi és/vagy egyéb szolgáltató funkciók kerülnek, míg a múzeum felőli részére éttermet helyeztünk el. A Digitális Múzeum főbejáratát a szolgáltatóházhoz kapcsolt árkádsoron keresztül is elérheti a látogató. A múzeumi bejárat visszahúzásával kialakított teresedés méreténél fogva egyaránt alkalmas a szükséges építészeti hangsúly létrehozására és az időnként megjelenő nagyobb tömeg okozta torlódás kezelésére. A szolgáltatóház éttermének a tervezett tér irányába történő megnyitása folyamatos élettel tölti meg a külső előteret, a múzeumi üvegezett portál pedig a földszintet látványában és fizikai értelemben is összekapcsolja a várossal. A nagyterem az emeletre került, a vele azonos szinten kialakított különteremmel együtt. A nagyterű kiállítótér felosztási lehetőségét galériaszintek beépítésével oldottuk meg, ezek magasponti rálátást is lehetővé tesznek a vetített felületekre.
A Digitális Múzeum épületegyüttesét úgy alakítottuk ki, hogy alkalmassá tettük nemcsak a kultúrafogyasztók igényeinek kiszolgálására, hanem egyéb városi (civil) rendezvények befogadására is. Olyan takarékosan szerkesztett ház létrehozására törekedtünk, ahol a belső terek változatossága, élményszerűsége és használhatóságuk tág lehetőségei adják az épület igazi erejét.