Milyen lesz az új építési törvény?
Interjú Lánszki Regővel, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkárával
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az új építési törvény, amely számos ponton új lehetőségeket fog hozni a hazai építészetben. A törvénytervezetről Lánszki Regő államtitkárral beszélgettünk – a szerk.
Milyen koncepció hívta életre az új építési törvényt?
Amikor a tavalyi évben a kormány úgy döntött, hogy az építészet és a mérnöki tudományok, a beruházások és fejlesztések számára – amelyek eddig ilyen formában nem kaptak helyet a döntéshozatalban – önálló minisztériumot állít fel, felkért minket, hogy tekintsük át, milyen problémák vannak az építésügy területén. Megvizsgáltuk, hogy a jelenleg hatályos törvények elérik-e a céljukat ösztönzik-e olyan épített környezet kialakítását, amilyenre vágyunk. Hamar kiderült, hogy komoly problémák vannak, mert az elmúlt évtizedekben rengeteg módosításon estek át mind az építésüggyel foglalkozó törvények, mind a rájuk épülő rendeletek. Az is problémát okozott, hogy az építésüggyel kapcsolatos szabályok több törvényben és még több rendeletben kerültek szabályozásra, ami néhol ellentmondásokhoz is vezetett. Látszott, hogy szükség van egy nagy, átfogó megújításra a minőségi épített környezet létrehozása érdekében, és hogy az egész építési folyamatot egy átfogó jogszabályban szabályozzuk. Négy törvényt integráltunk: az építési törvényt, a kulturális örökségvédelmi és műemlékvédelmi törvényt, a településképi törvényt, valamint a mérnökkamara és az építészkamara működéséről szóló törvényt. Tehát A magyar építészetről szóló törvény ezek összességét képezi.
Komoly minőségi problémákhoz vezetett az is, hogy a korábbi időszakban a számok és a szabályrendszerek alapján alkották meg a törvényi kereteket. Csakhogy a számoknak való megfelelés nagyon messze áll attól az alapvetően kreatív gondolkodásmódtól, ami egy építész feladata, és így önmagában nem garantálja, hogy jó minőségű, hosszú távon fenntartható, esztétikus, használható épületek szülessenek. Eldöntöttük, hogy sokkal nagyobb teret adunk az építészeknek, az építészeti elveknek, például törvényi előírással biztosítjuk, hogy amikor egy építész megtervez egy épületet, utána a tervezői művezetéssel, a használatbavételi engedélyhez való kötelező hozzájárulásával vegyen részt, hogy olyan épület valósulhasson meg, amit ténylegesen elképzelt. Természetesen a törvény rendelkezik arról is, hogy ezek ne legyenek kijátszhatók. Az építészkamarával szoros együttműködésben dolgoztunk, és ahol előnyöket és lehetőségeket adunk az építész kezébe, ott komoly garanciákat és felelősségvállalásokat is számon kérünk rajtuk. Azt is fontosnak tartottuk, hogy egyszerűsítsük a szabályokat, és kiemeljük, hogy nem csak a kereteknek kell megfelelni, hanem a szakmának, a főépítészek és a tervtanácsok véleményének is. Én nagyon bízom benne, hogy a következő évtizedekben ez alapvető változásokat fog hozni.
Mi lesz egyszerűbb és mi lesz nehezebb az eddigiekhez képest?
Igyekszünk mindent egyszerűsíteni, hogy minél kevesebb szakhatóságon keresztül, minél rövidebb időn belül lehessen eljutni egy engedélyhez, tehát radikálisan csökkentjük bürokrácia, az adminisztráció szerepét. Az alapelvek közé emeljük a digitalizáció elvét is, ami azért is fontos, hogy mind a tervek elkészítését, mint az ingatlan-nyilvántartást mérhető, ellenőrizhető, digitális irányba tereljük. Ez rengeteg dolgot fog egyszerűsíteni, pontosítani és gyorsítani. Számos olyan elvet fogalmaztunk meg, ami kötelezővé teszi a különböző informatikai fejlesztéseket. Aminél viszont a korábbi évek tapasztalata és visszajelzései alapján szigorítani kellett az az egyszerű bejelentéseket érinti. Az egyszerűsített bejelentés rendszere 6-7 évvel ezelőtt jött létre, a 300 m2 alatti magánépítkezésekre vonatkozóan. Szeretnénk, hogy ez továbbra is gyors legyen, de beépítünk egy minőségi kontrollt: itt a főépítésznek döntő szava lesz, ha nem megfelelő minőségű egy épület, akkor nem lehet automatikusan megépíteni. Nem csak az épületek megjelenését kell ellenőrizni itt és minden más építkezésnél is, hanem azt is, hogy hová épülnének: a városok szétterülése a zöld területek rovására nem jó irány, ebben is lépünk most drasztikusan. Ki kell emelni a törvénynek azt a vonulatát, hogy új külterületet belterületbe vonni a jövőben nem lehet. Utoljára az 1930-as években volt hasonló jellegű szabály, azóta a városok szétterültek. Az elmúlt húsz évben Magyarország 10%-a beépült. Azt mondtuk, hogy ennek itt a vége, hiszen a természeti környezet drasztikusan fogy. Emellett a főépítészi feladatkört megerősítjük, így minden esetben kötelező lesz a főépítészi vélemény beszerzése, mert hiszünk abban, hogy az alkotott minőség idő és költségigényes dolog minőségnek ideje és ára van, de megéri. A településkép védelmét tehát nagyban fogja segíteni ez a szabályozás.
Az új építési törvényt igen széles körű szakmai egyeztetés előzte meg. Milyen módosításokat eszközöltek ennek hatására?
Nem tudok olyan törvényről, amit ilyen széles körben és ennyi lépésben társadalmasítottak volna Magyarországon. Már a törvény koncepcióját közzétettük, még mielőtt megfogalmaztuk volna. Voltak elképzeléseink, hogy mit szeretnénk, mi a víziónk, de már a törvényjavaslat megfogalmazása előtt leültünk a legfontosabb szereplőkkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel, a szakmával, a piaccal, és a beérkezett észrevételek alapján dolgoztuk ki a koncepciót. Az első időszakban csaknem 3000 észrevétel jött. Ezeket véleményeztük, és ahol voltak kérdéseink, ott újabb és újabb fórumokat tartottunk, hogy ne csak az észrevételeket értsük meg, hanem a mögöttük álló szándékokat is. Újra átdolgoztuk és ebből készítettük fel a kodifikált verziót, amit aztán szintén megvitatásra bocsátottunk. Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány elfogadta a tervezetet, az utolsó nyilvános kör éppen ezekben a napokban zajlik. Összességében végül több mint 5000 véleményt vizsgáltunk meg és elfogadás esetén dolgoztunk bele a törvénybe.
Hogyan tud segíteni az építési törvény az éppen lejtmenetben lévő hazai építőiparon?
Az építőipar jelenleg valóban egy nehezebb időszakot él át. Most annak van itt az ideje, hogy ha kevesebbet is építünk, de nagyon pontosan megtervezzünk, hogy mit szeretnénk építeni később, ha újra több forrásunk lesz. Ez segít felkészülni a későbbiekre. A kivitelezők piacán biztos, hogy lesz változás, egyfajta letisztulás. A törvény erre vonatkozóan is minőségi garanciákat tartalmaz, mind a munkavégzésre, mind az anyagfelhasználásra vonatkozóan. A biztonságot és a minőséget tudjuk ezáltal garantálni.
Lehetőséget jelent a piacnak, hogy majdnem milliós nagyságrendben állnak üresen épületek Magyarországon, mert üzletileg nem érte meg ezekkel foglalkozni. Mi viszont azt mondtuk, hogy márpedig ezek értékkel bírnak, történetük van, illeszkednek a településképhez. Sokkal fontosabb felújítani a használaton kívüli épületeket, mint kifelé terjeszkedni. Ezért a törvény kedvezményekkel ösztönzi a meglévő épületállomány felújítást, de a felhagyott ipari és egyéb területek hasznosítását, az un. barnamezős beruházásokat is.
Az új törvény milyen arányban érinti a magán- és céges beruházásokat, illetve az állami építkezéseket?
Nem arról szól, hogy ki fizeti a révészt, hanem arról, hogy bárki, aki építeni szeretne, ezt milyen keretrendszeren belül tudja végezni. Tehát minden építkezést ez az alaptörvény szabályoz.
Hogyan összegezné, mi az alapvető irányelve az új törvénynek?
Azt hiszem, ilyen törvény nem volt még Magyarországon, ugyanis nemcsak a szabályokban és a számokban hiszünk, hanem alapelveket határoztunk meg, amelyekre főépítészi, tervtanácsi döntéseket lehet alapozni. Az alapelvek közül néhányat kiemelve, ilyen a műemlékek védelme, a zöldterületek védelme, a barnamezős területek beépítésének elsőbbsége, a digitalizáció, és talán az egyik legfontosabb, mindennek a kezdetén, hogy mit is építsünk. Az illeszkedés a törvény egyik kulcspontja. Ez persze nem kötelező stílusokat jelent, hanem azt, hogy az új épületnek minőségi kapcsolódása legyen az adott településhez. Vagyis hangsúlyozzuk a helyi adottságok, a hely szelleme, kultúrája, karaktere, a település vagy településrész jellemző anyaghasználati szokásainak, a környezetnek a figyelembe vételét. Ez nem azt jelenti, hogy másolni és utánozni kell azt, ami ott van, de abból a formavilágból, abból a formakincsből, abból a történetiségből kiindulva kell, hogy kapcsolódjon az épület a környezetéhez. Teljesen más Szentendre belvárosába épületet tervezni, mint egy ormánsági kis faluba, vagy Budapest szívében. Számos tekintetben lehet illeszkedni: magasságban, anyaghasználatban, színben, szellemiségben, történetiségben. Aki ott helyben él, vagy ismeri a környezetet, az pontosan fogja ezt érteni és a főépítészek ellenőrizni tudják ennek a betartását.
Mikorra lesz érezhető a törvény pozitív hatása?
Jelenlegi ismereteink szerint az új építési törvény 2024 nyarán fog hatályba lépni. De vannak olyan területek, ahol természetesen hosszabb felkészülési idő szükséges. Ilyen a barnamezős kataszter elkészítése, a műemléki kataszter és pontos nyilvántartás teljes átvizsgálása, ezt nem lehet néhány hónapon belül elvégezni. Tehát különböző életbelépési dátumok lesznek. De azt gondolom, hogy az alapvetést tekintve abban a pillanatban, hogy a törvény hatályba lép, és behozzuk ezt a vadonatúj szemléletet, hogy nem a számoknak kell megfelelni, hanem az építészeti minőségnek, az élhetőségnek, az első újonnan beadott terveknél lehet majd érezni a hatását. Ez pedig stabilitást és minőségi javulást fog eredményezni, amit mindenki láthat majd az új épületeknél és a régiek megújulása során.