2018. október 24-én a Parlamentben adták át a hazai építészeti szakma egyik legfontosabb elismerését, a Pro Architectura díjat. A kitüntetést öt kategóriában: jeles építészeti városépítészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységekért, az építészeti közéletben és oktatásban, az építészeti tervezés és tervpályázatok területén elért kiváló eredményekért, továbbá (a kiemelkedő építészeti alkotás megvalósításában közreműködő) építtetők, kivitelezők körében lehetett kiosztani. Ebben az évben miniszteri elismerésként tíz Pro Architectura díjat adott át Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár.

A budapesti Palatinus Strandfürdő átalakításáért: Archikon Kft.
„…A Palatinus felújításának szemlélője szinte észrevétlenül sodródik abba az állapotba, hogy a jelenlegi beavatkozás értékelése helyett az eredeti épület előtt hódol, a gondolatokat mintha a nyolcvan évvel ezelőtt született ház ébresztené. Valójában azonban ezzel éppen a felújítás építészeti koncepciója vizsgázik: az a szemlélet, ahogy a rekonstrukció során a funkcióbővülés úgy tudott megvalósulni, hogy ezzel párhuzamosan az épületegyüttes ismét a lehető legközelebb kerülhetett az eredeti, Janáky-féle gondolatisághoz. (…) belefeledkezhetünk a további, hitelesen rekonstruált eredeti részlet finomságába is. A fekete-fehér padlóburkolat vibrálásába, az ismét légiesen könnyed módon jelentkező csigalépcsők sorába, a napozóteraszok mellvédjét lezáró, mediterrán hangulatot hozó barát-apácafedésbe, vagy akár a belső falsíkokon és a bejárati oszlopcsarnok mennyezetén jelentkező vörös szín melegébe. A ’Pala’ építészet értelemben is újra méltó lett ahhoz a szerephez, amit a kezdetektől betöltött, zászlóshajó a főváros strandéletében.”
(Okrutay Miklós: Hiteles átirat, MÉ 2017/4)

A budafoki Szomszédok Piaca tervezéséért: Avant-Garde Építész Stúdió
„…A terv mostanra épületté lett, és hitelesen hordozza az eredeti építészeti ideát, pedig – mint minden pályaművet – át kellett tervezni. Az átdolgozás jót tett az építészeti gondolatnak: felszabadultabb, lazább és könnyedebb lett. A jelek szerint a várakozási idő nagyban segített Kertész Andrásnak abban, hogy párbeszédbe elegyedjen Jurcsik Károly szemben álló áruházával. Ez a virtuális diskurzus megtermékenyítően hatott a piac épületére. (…) A pályázati tervhez képest a téralakítási koncepció még újszerűbb lett, mivel a tervezési program (a terület) radikálisan lecsökkent. Az emeletes ház földszintessé vált. Ezáltal szabadabbá vált a terek alakítása, főleg vertikális értelemben. (…) A sommás alaprajzokat és metszeteket finoman hangolt csomópontok követik. Mesterségbeli biztonság, gondosság és szakértelem jellemez minden lépést. A szerkezeti tisztaság és a szerkesztési fegyelmezettség az elejétől a végéig megmaradt a tervezési folyamat során…”
(Turányi Gábor: Finom hangolás, MÉ 2015/9)

A Vizafogó Tours-i Szent Márton Plébániatemplom átalakításáért: Berecz Tamás DLA és Batári Attila DLA
„…Berecz Tamás, csaknem három évtizeddel később lépve a történetbe, a templom átfogó műszaki rekonstrukciójának szükségességéből kiindulva jutott el a komplex megújításig, amelynek során lényegét tekintve újjáélesztette a Szabó-féle koncepciót, ha nem is anyagi valóságában, de szellemiségében bizonyosan. A megújítási program legfőbb eleme az épületen megjelenő toldalékok, így a diagonális irányú külső lépcső elbontása, és a Váci úttal párhuzamos épületfal felvastagításában megvalósított új feljárat volt. Így a földszinti terek és az emeleti templomtér szétválasztása, az utóbbi talán túlzottan ünnepélyes megközelítése helyett olyan belső útvonal alakult ki, amely belső térből belső térbe vezet, és – a farkasréti templomhoz hasonlóan – oldalirányban érkezik meg a templomtérbe. (…) A vizafogói épület újjáélesztése során Szabó életművének egy fontos állomása találkozott a megújítást évtizedekkel később tervező Berecz építészeti alapállásának lényegi hozzáállásával. A továbbépítés ezért is vált harmonikussá az eredetivel: Szabó síklapokból szerkesztett, hajtogatott, tárgyszerű formanyelvét közelállónak látom a megújítást tervező építész affinitásához…”
(Szabó Levente: Párhuzamos történetek, MÉ 2018/2)

A budajenői műemléki magtár helyreállításáért: Csóka Balázs
„Budajenőn felújítottak egy barokk magtárat, melynek eredeti faszerkezete az 1700-as évekből maradt fenn, fafödémjét dorizáló faoszlopok tartják, mestergerendája eredeti, tetőszerkezete jó állapotú. A felújítás során ügyeltek arra, hogy minden meglévő épületszerkezet sértetlen maradjon és az eredeti terek fennmaradhassanak, bejárhatók legyenek. A falu az épület újrahasznosítását tervezi, részint saját használatra, közösségi térként, másrészt bevételi forrásként, ami az épületben létesített szálláshelyekből illetve a földszinti nagyterem bérbeadásából származik majd. (…) Hol van mindebben az építész, aki felújítást kíséri? Ott is van, meg nem is; hoz is, meg nem is. Irányítja a folyamatokat, hogy az épületbe a megfelelő funkció kerüljön, hogy a terek egészben maradhassanak. Meggyőzi a tűzoltókat, hogy a fafödém telesprinklerezése helyett a lépcsőházból legyen füstmentes menekülőút. Megoldja, hogy a mestergerenda tűzgátlóvá váljon anélkül, hogy a módosítás rontaná az összképet. Végezetül hozzáilleszt egy lifttornyot és egy gépházat az épület amúgy is sérült hátsó homlokzatához. A toldalék, mint egy nagy kemence, megtámasztja az épülethátat befejezést és osztást ad az amúgy üres, hiányos épületvégnek. (…) Az épületet végigjárva érezzük a kő szagát, látja a fa erezetét, tapinthatjuk a dorizáló faoszlopokat, zarándokként alhatunk a fapallók alatt, majd feljuthatunk a tetőszerkezet vonóvasai és gerendázata közé. Minden gyerek és felnőtt, aki ide látogat, átélheti, megérezheti egy kicsit a kor súlyát, textúráját, anyagszerűségét. Ezt adja a mai látogatónak ez a megőrző rekonstrukció, a mai síkba csiszolt, fényezett, öntött műanyagbeton felületek helyett az anyag valóságát.”
(Szövényi Anna: Kenyérből kincs, MÉ 2018/2)

A mádi Rákóczi-Aspremont kúria helyreállításáért: Erhardt Gábor
„…Az új évezredben hatalmas befektetői érdeklődés jelent meg Mádon, évről-évre látványosan formálja, gazdagítja a kanyargós utcák épületszövetét, és veszi újra birtokba az elhagyatott szőlődűlőket. A Rákóczi-Aspremont kúriának 2008 decemberétől lett új tulajdonosa a Barta család (…) A kúriaépület egykori középrizalitos kiugrása a barokk, már kétszintes időkben fél méteres volt, mai erőteljesebb kiállása a mintegy 100éve történt átalakítás eredménye. Maga a nehézkes, nagy boltozott kapualj rejtett átjáróként vezet be az udvarra, a Rákóczi birtokközpontokra oly jellemző árnyas nagy hársfához és az épület hatalmas, rangos tereihez. Különleges időutazásban van részünk, amikor a gyönyörű boltozatos térsorokban mozgunk – a festett falú emeleti lakosztályokban pedig az aprólékos művészi festést és annak hónapok munkájával történt még aprólékosabb előhívását, életre keltését csodálhatjuk…”
(Kovács Ágnes: Hagyománytisztelet, tudatosság, igényesség, MÉ 2016/5)

A kőbányai önkormányzati ügyfélközpont tervezéséért: Lukács István, Vikár András DLA, Gál Árpád
„…Egy régi lakóház átépítésével, egy sarokházzal egybeolvasztva, akár a gordiuszi csomót: egyszerűen, ám hatásosan oldották meg a feladatot az építészek. A funkcióhoz úgy tudták hozzárendelni a tereket, hogy ügyintézők és ügyfelek egyaránt jól érezzék magukat munkájuk végzése, problémáik rendezése közben. Az ügyfélközpont szerepének megfelelően a városrész központjába került. Az új homlokzat két régi házat kapcsol össze. (…) Az új irodaszárny alatti pincében a mellékhelyiségeken kívül egy nagyterű konyha-étkező van. Itt az uralkodó fehér színt főleg a piros székek játéka és a visszaköszönő színes felületek teszik élénkké, ám a fő lelemény itt is építészeti karakterű: a földszintről járóráccsal fedett bevilágító aknafolyosó biztosít természetes fényt a kávézáshoz, ebédeléshez. És egy ráadás – a régi ház alatt boltíves pincetermek maradtak fent. A kő-tégla falakban a lecsupaszítást követően óriási kőtömbök váltak láthatóvá, kiemelve a tényt, hogy Kőbányán járunk. A pinceablakok sora szépen világítja meg ezt a lenyűgöző föld alatti teret, amely ódon, masszív szerkezetével a fenti, könnyed ügyféltér ellenpontja…”
(Tatai Mária: Egyszerűen, elegánsan, MÉ 2017/2)

Az építészeknek járó díjak mellett az építészeti közéletben és építészeti oktatásban elért kiváló eredményeiért Budakalász Város Önkormányzata és Dr. Vámossy Ferenc részesült díjazásban, építtető kategóriában Mohácsi Bugarszki Norbert, kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában közreműködő kivitelezőként pedig Puskás András kapott miniszteri elismerést.

Gratulálunk a díjazottaknak!