Pro Architectura-díj 2019
Az építész szakma legnagyobb hazai elismerése, a Pro Architectura-díj célja minden évben a jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti vagy belsőépítészeti alkotások létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban elért kiemelkedő eredmények díjazása. A Parlamentben megrendezett ünnepélyes díjátadón idén tíz építész, illetve kollektíva munkája részesült a díjban, melyet Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől vehettek át.
Építészet kategóriában az alábbiak kaptak elismerést:
Furu Xénia, Guttmann Szabolcs István és Wagner Péter DLA: Vallásszabadság Háza, Kolozsvár
„Kolozsvár belvárosában a 15. század óta álló unitárius püspöki ház felújításával nem csak az unitárius egyház bölcsője, hanem egy értékes, de méltánytalan állapotba került műemlék született újjá. A méltó módon helyreállított épülettel nem csak Kolozsvár lett gazdagabb, hanem a nagyközönség is, hiszen a Vallásszabadság Háza három szinten, közösségi terekkel, múzeummal, konferencia termekkel várja a látogatókat és a kutatókat. A tervezők rendkívül alapos és példaértékű kutatómunkát végeztek, így az épület közel 500 éves szerkezetei, építőelemei és részletei gondosan megóvásra kerültek és feltárt helyükön újra láthatók…” (részlet a laudációból)
Mányi István, Mányi Dániel, Gergely László, Kardos Gábor és Németh Krisztina: Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója
„Első fontos állomásához érkezett a magyar múzeum-ügy legnagyobb szabású projektje, amely egyben a Liget-projekt első megvalósult mozzanata is: három éves zárva tartást követően, 2018. október 31-én újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Ünnepe ez a magyar múzeumügynek, mert soha nem történt még ilyen kiterjedt és ilyen kiváló minőségű felújítás az intézmény történetében. Nem túlzás azt állítani: száz évvel ezelőtti pompáját nyerte most vissza a múzeum…” (Sulyok Miklós: Igazság és szépség, MÉ 2018/6)
Terdik Bálint: Duna-Ipoly Tanuszoda, Szob
„A Duna partra telepített épület megtartotta mintatervi értékeit, az ártér indokolta kényszerű kiemelés miatt még fokozva is azokat, egyben igazodva a Dunakanyar páratlan természeti környezetéhez is. A tervező hozzáállása – mely több, a programban megvalósult épületnél nyomon követhető – példaként szolgál a mintatervek alapján épülő épületek adaptálására és a helyi kulturális és építészeti értékek kortárs megjelenítésére…” (részlet a laudációból)
Katona András, Riedel Miklós Márton és Gyulai Attila: Teleki-Tisza kastély, Nagykovácsi
„A rekonstrukció során a tervezők törekedtek az eredeti térstruktúra helyreállítására és ezzel egy használható és fenntartható épületegyüttest hoztak létre a legtöbb érték megtartásával és újak teremtésével. A felújítási koncepció kialakításánál a tervezői csapat maximálisan figyelembe vette a műemlék egyedi és komplex értékeit valamint az épületegyüttesben rejlő lehetőségeket is. A kastély és kiszolgáló épületeinek együttese a kortárs építészeti és szabadtér-építészeti megoldásoknak köszönhetően kiszabadult korábbi évszázados elzártságából, ezáltal a rekonstrukció jelentősen gazdagította Nagykovácsi településképét és épített örökségét…” (részlet a laudációból)
Fernezelyi Basa Iroda Építész Kft.: MLD46 lakóház, Budapest
„…Az épület formavilága erőteljesen szobrászati jellegű, mely a homogén süttői mészkő és az üvegfelületek dialógusára épül. Az intenzív geometrikusság jó érzékű ritmikával párosul, melyben az épületrészek nem elkülönülve vannak jelen, hanem egyetlen homogén, monolitikus egységgé állnak össze. Mintha egy hegyről legördülő szikla darabjaira esne szét és állna össze architektúrává. A természet valódi átlényegülését láthatjuk ebben a folyamatban, mely az épített környezetet a hegy részévé teszi. Az építésztervezők munkája nem csupán az együttélés-különélés jó arányainak építészeti hátterét teremti meg, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy a természet és az épített környezet kettőssége hogyan hozható egymással szorosabb kapcsolatba.” (részlet a laudációból)
Gutowski Robert, Révai Attila, Kövér István, Boczkó Ákos: Szent II. János Pál pápa templom, Páty
„…A tömegek, a falfelületek és a belső terek lágy, izgalmas formálása egyedi, mégis logikusan érthető, egyben elmélkedő atmoszférát teremtenek. A templomtérben az okosan átgondolt dupla falszerkezet között sok szükséges kisebb teret helyeztek el: lépcsőt, gyóntatófülkéket, kápolnákat. A boltozatot imitáló beton kupolahéj fehér felületével, a benne lévő fényfülkékkel, mélyedésekkel izgalmas, szférikus érzeteket kelt. Az építészeti részletek, és a téglaburkolat kiosztása kidolgozott, a bútorok nemesen egyszerűek. A létrejött templom egységes, erős kompozíció, az Istennel való találkozás lehetőségének igaz helye.” (részlet a laudációból)
Pottyondy Péter, Pottyondy Bence: Diósgyőri stadion
„…Ha nem mozgás közben szemléljük ezt a hatalmas épülettömeget, úgy a kifelé magasodó, s a nézőtér alsó síkját követő fedett tér erőteljes tölcsérszerű szívó- és hívogató hatását érezzük. Az épület nem a kifelé pozitív tömeget és zárt héjat mutató szokásos hamutartó, vagy tégelyszerű stadion. Nem taszító, hanem befogadó, az épület teljes kerülete mentén nyitottságot sugall. A tartószerkezet, az épület „csontváza” karakteresen megjelenik, ami az egész létesítményt konstruktívvá teszi, a külső felületeket természetes nagyvonalúsággal ritmizálja. „Ritmus és arány” – hangsúlyozta mesterem Plesz Antal, s ha láthatná a stadiont azt mondaná: na látod, erről beszéltem…” (Bodonyi Csaba: Ráhangolódás. MÉ 2018/4)
Építészeti közélet és oktatás kategóriában: Schrammel Zoltán
„Schrammel Zoltán úr harminc éve vesz részt az Építészmérnöki Kar angol nyelvű oktatásában. A Középülettervezési Tanszéken több mint egy évtizede az idegen nyelvű képzés felelőse. Az elmúlt húsz évben több mint hetven hallgató diplomamunkáját konzultálta, többségükkel azóta is tartja a kapcsolatot. Hallgatói megbecsülik, és mint azt elismerései is mutatják, kiváló oktatónak tartják. Oktatói tevékenysége mellett kórháztervezési szakértő, aki aktív munkájával, nagy tervezői tapasztalatával, széles nemzetközi kórháztervezési és elméleti ismereteivel közreműködik a magyarországi egészségügyi létesítmények megvalósításában…” (részlet a laudációból)
Építtető kategóriában: Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány
„A Régi Budai Városháza épületének felújítása jó kezekbe került. Az épület magas színvonalú megújítása az építtető részéről már a tervezésnél elkezdődött, hiszen meghívásos tervpályázattal választották ki az építészt, a felújításnál pedig elsősorban a műemléki értékek megőrzését és az építészeti értékek megteremtését tartották fontosabbnak az alapterület végtelen kihasználása helyett. Az építtető elsősorban az épület történeti értékeit kívánta megőrizni és bemutatni, előtérbe helyezve az egységes barokk megjelenést és a fellelhető középkori emlékek megmutatását. Az új építészeti elemek szokásos radikális megkülönböztetésen alapuló formálását pedig itt mértéktartóan, elegánsan, a szétesettség erős érzése nélkül valósította meg a tulajdonos…” (részlet a laudációból)
Kivitelező kategóriában: Reznicsek Zoltán – Budavári Királyi Lovarda
„…A gazdag plasztikájú épület számos szakmai kihívás elé állította a kivitelezőket, melyek megoldására magas színvonalú, komplex, teljességre törekvő megoldások születtek. A Budavári Királyi Lovarda épületét megkoronázó manzárdtető fedélszerkezetének megépítése, a díszeit adó bádogos és díszmű-bádogos szerkezetek kivitelezése mindennél jobban bizonyítja kivitelezőjének korábbi bádogos tudást felülmúló felkészültségét, szakma iránti alázatát és maximalizmusát. A mesterségbeli tudás ékes példája az elkészült mű, melyben csak gyönyörködni lehet.” (részlet a laudációból)
Gratulálunk a díjazottaknak!