Lónyay-Hatvani villa újraépítése, Budapest

Építész: Bordás Péter
Szöveg: Nagy Gábor
Fotók: Bujnovszky Tamás

1872-ben gróf Lónyai Menyhért Ybl Miklós tervei alapján építette fel a családi otthonnak szánt villát. 1915-ben báró Hatvany Lajos, a világhírű műgyűjtő vásárolta meg az épületet, amely 1945-ben egy bombatalálat során teljesen megsemmisült. A háború után a romokat eltakarították, helyén játszótér épült, és a helyiek örültek a gyermekzsivajnak.
A villa helyreállításával Kerényi József építészt bízták meg. Gyönyörű akvarellen mutatta be építész koncepcióját. amely a tömeg pontos rekonstrukcióját üveghomlokzattal, a nyílászárókat kőkerettel képzelte el. Nagy nevek álltak akkoriban a terv mögé. Nekem volt szerencsém annak idején látni az építész terveket is, és érzékeltem, hogy egy nagyívű gondolat a realitásokkal találkozva elkezd botladozni. Még egy mintahomlokzat részletet is elkészült, amit a Tervtanács aztán végleg elutasított. Ekkor Kerényi József föladta a szerkezetkész állapotba került épület tervezését, a továbbtervezést a Bordás Péter vezette BORD Építész Stúdió vette át.
A ház mészkőburkolatot kapott, illeszkedvén az eredeti architektúrához. Az üveg-kő dilemmát egy zseniális ötlettel oldották meg: a panoráma irányába egy kétrétegű homlokzatot terveztek, melynek belső síkja üvegből épült fel, külső síkján pedig 48 elektronikusan vezérelt 55 cm széles, 8 cm vastag kőborítású vasbeton panel egyetlen gombnyomásra megnyitja a homlokzatot. Ráadásul a széles falszerkezetnek köszönhetően a 90 fokban felnyíló szárnyak a nyílás keretévé, és így az épület egyik legszebb részletévé válnak. De nem csak a homlokzatot, az épületet is újra kellett fogalmazni. A főbejárat ma is a Hunyadi János út felől nyílik. Ez a villa legfelső szintje, ma reprezentatív célokat szolgál. Az alatta lévő szinten irodák találhatók, míg a földszinten egy étterem kapott helyett. Az újragondolt koncepció szerint a terepszint alatti területek meghatározó eleme a 29 méter hosszú, 8 méter magas felfelé keskenyedő, támpillérekkel megerősített Ybl-támfal. A régészeti feltárások miatt a támfal szerepe elveszett, a rózsalugas alatti háromszintes alagsori építmény teljes üveghomlokzattal fordul a kibontott támfal látványa felé, amely a kortárs építészet magas minőségével illeszkedik Ybl Miklóshoz. Az Ybl-támfalhoz kapcsolódnak, részben a villa kontúrja alatt, az Aranybástya falai. A régészeti feltáró munkáknak köszönhetően itt épülhetett ki a „Bástya-terem”, a 120 fő befogadására alkalmas hangversenyteremmel, kiállítóterekkel és a feltárt középkori romkerttel. A lépcsőzetes kialakítású teret a Tadao Ando nevéhez köthető ovális, enyhén kupola formájú, csodás gipszkarton álmennyezet fogja össze, biztosítva a kiváló akusztikát is. Különös pozitívum, hogy a régészeti feltárások bemutatása nem egy önmagáért való elem, hanem a színpadtérhez, kiállítótérhez szervesen kapcsolódó előtér, ahol a múlt gyönyörű térplasztikaként jelenik meg.

Megbízó: Batthyány Lajos Alapítvány
Építész (1996–2006): Kerényi József DLA – Kerényi Stúdió Kft.
Generál tervezés (2006–): BORD Építész Stúdió
Vezető tervező: Bordás Péter
Koordináló építészek: Hindy Dorka, Benke Róbert
Építész konstruktőr: Gulyás Róbert
Gépészet: Hollókövi Zoltán – BORD Épületgépész Stúdió
Tartószerkezet: Volkai János†
Épületvillamosság: Balázs Judit, Balázs Péter
Kert- és tájtervezés: Kuhn András