Befejezett mozdulat
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar új épülete, Budapest
Építészek: Bődi Imre, Frikker Zsolt
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Danyi Balázs
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Szentkirályi utcai új tömbjének
északi szomszédjában hosszú évtizedekig álló elemi iskolát jó pár évtizeddel ezelőtt lebontották, az így létrejött foghíjtelek sokáig parkolóként hasznosult. Szerencsés fordulatként a terület nem egy átlagos ingatlanfejlesztés révén nyert hasznosítást, kivárta rendeltetett idejét, hogy az új egyetemi épületnek adhasson teret. Elegendő csupán a helyszínrajzra tekinteni, hogy láthassuk, a korábbi, ösztönösen alakuló struktúra ennek köszönhetően állhatott össze szerves egységgé. Az egykori szanatórium tágas belső udvara így kaphatott teljes zárást, de az eddig egyfajta zsákutcaként véget érő közlekedő folyosók is immár körbejárhatók valamennyi szinten. Az új épület nem csupán rácsatlakozik a meglévő együttesre, hanem sokkal többet tesz ennél: belső áramlásokat indít, lendületet teremt. A központi szervező szerep a tágas, fénnyel bejárt átriumra hárul. Az ehhez csatlakozó közlekedők egyben sajátos átmeneti terek is, itt-ott letelepedésre biztató kisebb zugok keletkeznek. Ezek sorából is kiemelkedik a bevilágító udvarok átirataként megfogalmazott, oldalt ide csatlakozó, térarányait tekintve expresszív térbővület, de az átriumban szinte lebegő, a szinteken végigvezető lépcsősor is sajátos plasztikai erővel jelenik meg. A plasztikai hatást tovább erősíti a színválasztás: a szerkezetek nyersbeton felületeit a burkolatok világosszürke tónusa egészíti ki. Ennek köszönhetően akár a térbeli formák, akár az egyes síkok építészeti jelentőségükön túlmutató képzőművészeti tartalmakat nyernek. Az eklektikus, századfordulós utcaképbe való illeszkedés szándékosan kerüli a direkt eszközöket, ugyanakkor a vertikalitás-horizontalitás kettősségét azonos módon hordozza, mint száz évvel korábbi elődei. A földszint, mint ahogy historizáló előképeinél is, lábazatként kezelt, annak magassága pontosan illeszkedik a szomszédos épületek azonos részleteihez. Az emeleti homlokzati sávokat a födémszintek vízszintesei tagolják, ezek között kártyalapokként hajtogatott emeletmagas üvegfelületek sorakoznak. A funkciót tekintve az új szárny alsó szintjein egymás fölé szerkesztett két, klasszikusan lejtő, padsorokkal ellátott nagyelőadó az, ami jelentősen bővíti az egyetemmé avanzsált épület korábbi lehetőségeit. A pinceszinten kialakított ruhatár jelzi azt a szándékot, hogy itt az oktatás mindennapi rutinja mellett akár nagyobb létszámú konferencia is megrendezhető legyen. A funkcionális átgondoltság mellett itt is hangsúlyozni kell, hogy mindez olyan alkotói tudatossággal fogalmazódik meg, ami az ezredforduló után lendületet vett egyetemi építészet legkiválóbb példáinak sorába emeli a Semmelweis Egyetem új épületét.
Építészet: Studio Fragment Kft.
Felelős tervezők: Bődi Imre, Frikker Zsolt
Építész munkatársak: Buzás Bence Álmos, Nagy Zsuzsanna, Lőw Márton, Bajusz Csaba Ádám, Mottl Rita
Belsőépítészet: Studio Fragment Kft., Csóka Bálint – Kroki Stúdió
Szignalizáció: Parák Andrea – Studio Fragment Kft.
Tartószerkezetek: Szaniszló Gábor – Tetra-Plan Kft., Móczár Balázs – Geoexpert Kft.
Mélyalapozás: Ament András – AA4 Mérnökiroda Kft.
Épületvillamosság: Artrea Consulting Kft.
Épületgépészet: Viczai János
Sprinkler: Molnár Gábor – Piroplan
Kert- és tájépítészet: Gardenworks Kft.
Épületszerkezetek: Sipos Gergő – Arkkhitehti Kft.
Tűzvédelem: Dr. Takács Lajos Gábor
Akadálymentesítés: Babits Bernadett
Konyhatechnológia: Gauland András – Teco Gastro
Felvonók: Déri László – Viron Mérnökiroda Kft.
Út és közlekedés: Balogh Balázs
Megbízó: Semmelweis Egyetem
Bonyolítás, műszaki ellenőrzés: Bmsk Zrt.
Kivitelezés: Laki Zrt.