Beton-fa ékszer a tájban
Naplás-tavi kilátó
Építész: Gutowski Robert
Szöveg: Tatai Mária
Fotók: Bujnovszky Tamás
A Naplás út menti tavat, azaz a Szilas-pataki víztározót 1978-ban hozták létre a patak duzzasztásával egy lápos völgyben, és 1997-től természetvédelmi területté nyilvánították az erdős-rétes környezetet. A tó Budapest legnagyobb állóvize is egyben, a fölé magasodó dombot pedig most egy kilátó építésével koronázták meg.
Egy forgáccsal terített, kerek tisztáshoz érve a közepén magasodó mű első látásra megállásra késztet. Érdekes, fenséges és vonzó egyszerre. A beton lábazatra rögzített, vöröses színű faépítmény érdekességét bravúros tömege adja: egyenlő oldalú háromszög alaprajzra szerkesztett „hasáb”, amely egyszerre rendhagyó és szabályos. 27 méter magasan lévő teteje az alsó szint alaprajzának megfelelő háromszög, de 60 fokkal elforgatva. A két vízszintes síkot enyhén kifelé és befelé dőlő, háromszögű homlokfalak kötik össze, az élek mentén a fagerendák a vízszintes háromszögek csúcsaiból indulnak-érkeznek. Mindez persze azonnal (vagy egyáltalán) nem derül ki a szemlélőnek; az első benyomás a tömeg fenségesen nyugodt, mégis mozgalmas alakja, amely gondolkodásra, egyfajta geometriai rejtvény megfejtésére késztet, amihez a torony körbe- és bejárása és/vagy egy légi felvétel lehet a segítségünkre. Ez a különleges forma akár külön nevet is érdemelne: „Naplás-hasábnak”, netán a tervezőről „Gutowski-kristálynak” is hívhatnánk, már csak azért is, mert éppen így, építészeti léptékben, beton talapzaton, fából megvalósítva jelenik meg a tájban. A torony szerkezetének elemei és anyagai, s nem mellékesen a végiggondolt, jól látható csomópontok teszik tapinthatóvá az absztrakt geometriát. A magasba nyúló faépítmény lebegni látszik a háromszögű betonhasáb felett, hiszen nem vonalszerűen támaszkodik fel, hanem csak a felfutó gerendák végeit tartják mintegy pontszerűen a rögzítő csuklószerkezetek. A burkoló fenyőlécek hézagain át pedig nemcsak a levegőég kékje tűnik át, de a fa tartószerkezet szabályos – egyre kisebb háromszögekre tagolódó – rajzolata is. A talajból kiemelkedő világosszürke betontömböt pedig csak egyetlen, elegánsan bemetszett, ferde bélletes kapunyílás szakítja fel.
A betonfalak között induló lépcső feljebb fapalló fokokkal folytatódik. A felfelé haladás itt valójában élmény, hiszen a tartó- és burkolószerkezeti elemek között mindenfelé át- és kilátunk. Emellett kivételes belső térélményt is ad a toronyköpeny formájából következő folyamatosan változó határfelület. A belső térben egy „ház a házban” elven szerkesztett, hatszög alaprajzú, kétkarú lépcső visz fel, amely csak a pihenőknél és a kiállítószinten csatlakozik a külső köpenyhez. A forma, az anyag és a szerkezet szerencsés egysége egyszerűen széppé teszi ezt az építészeti műtárgyat.
Megbízó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Generáltervezés: Robert Gutowski Architects
Felelős tervező: Gutowski Robert
Tervezők: Szokolay Béla Ákos, Kovács Hunor László, Lőricz Gergely
Konstruktőr, tartószerkezet: Dr. Hegyi Dezső
CNC modell: Borsos Dorothy, Borsos Bence
Építész munkatársak: Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás
Villámvédelem: Turi Ádám
Kivitelezés: Fitotron-System Kft., Borsos Balázs, Varga Tamás, Borsos Barna
Műszaki ellenőrzés: Endrődy István