MAGtár, Alsóbogát

Építész: M. Miltényi Miklós
Szöveg: Szövényi Anna
Fotók: Bujnovszky Tamás

Alsóbogát egy mini település 250 fő körüli lakossal Kaposvár és Balaton között félúton. A kicsiny településnek Árpád-kori múltja és két kastélya is van. Egyikük, a Festetics-Inkey kastély egy szép, 16 hektáros kiterjedésű birtokkal, halastóval és egyéb megmaradt gazdasági épületekkel is rendelkezik. A más kastélyaink történetéből ismert hányattatott sors ezt az épületet sem kerülte el, de mára úgy tűnik, az épületrontó folyamat megállt: az épületegyüttes és a birtok végre értő használóra akadt új tulajdonosa személyében. Az értő tulajdonos értő tervezőre is talált ennek a gyümölcsöző együttműködésnek az első jól sikerült darabja, a MAGtár.
Az új gazda néhány melléképületből szálláshelyet épített ki, és a kastély megújításának is nekilátott. E beruházások közül emelkedik ki a már elkészült egykori magtár épülete.
A gazdasági épület a kínálatba illő új funkciót kapott. Immár nem a magok – a földi jók –, hanem a kultúra, az előadások, együttlétek, közös műhelyek tárolója lett. A rendezvénytéri funkció különösen egyszerű építészeti eszközökkel mutatja meg az épület egykori minőségét.
A tető és a falazat felső része az idők során megsemmisültek. Az épület a nem odaillő használat és a kezeletlenség miatt félig menthetetlen állapotban aludta csipkerózsika-álmát egészen a tervezők érkezéséig. A jellegzetesen vastag falak és a magtárra jellemző lyukarchitektúra azonban fennmaradt. A téglafalak, a jellegzetes nyílásáthidalások még őrizték a múlt egy-egy darabkáját. Az épület egyetlen födémje leszakadt, a gerendák a földön hevertek.
A tervezők ezeket az építészeti elemeket megtartva, felhasználva, az épület egyszerű, de mégis magával ragadó nagy terébe igyekeztek az új funkciót illeszteni. Remekül sikerült.
Az eredeti tetőt már nem lehetett rekonstruálni, így a falszerkezet megőrzésére koncentráltak. Az amúgy sötét belső tér megvilágítását egy alacsony hajlású, hőszigetelt üvegtetővel oldották meg, melyet egy beton koszorúra ültettek, ami a megmaradt falakat egységbe foglalta. Az új tető fejezetet, sapkát, fejfedőt adott az idő által leskalpolt háznak. A lefedés, mint új elem kívülről a megújulás az egyetlen megtestesítője. De a tető nem csak új, hanem jövőbemutató, korszerű is. A tulajdonos és a tervező együttműködése itt is megmutatkozott: egy, az országban akkor még teljesen új napelemcellákkal árnyékolt üvegtetőt hoztak létre. Ehhez kapcsolódik a magtár megmaradt gerendáiból rekonstruált födém, galériaszint, melynek határa egyezik a felülről árnyékolt és nem árnyékolt üvegfelület határával. A galériaszint folyosóként körbefut, jelezve a korábbi födém vonalát és kellemes karzatos, körbejárható teret alakít ki.

Vezető tervező: M. Miltényi Miklós
Munkatársak: Balogh Attila, Iványi Katalin, dr. Reith András, Virt Emese, Zólyomi Balázs