Lakóház, Budapest, Erkel utca

Építészek: Dékány Tibor, Hatvani Ádám
Szöveg: Ulrich Tamás
Fotók: Hlinka Zsolt

Budapest belső kerületeinek átalakulására számos példát találhatunk, az elmúlt évek lakásépítési hullámai itt is vettek jelentős habokat, és hoztak létre új épületeket. Sokszor a sűrűn beépített belvárosban is épülnek új irodaházak, lakóházak. Az Erkel utcai épület a jó példák közé sorolható, tudatosan felvállalt, karakteresen más, kortárs hangot megszólaltatva készült.
Az itt állt, 1860-ban épült kétemeletes, karakteres – elavult és rendkívül leromlott műszaki állapotú – klasszicista lakóház nyilván nem tudta teljesíteni az elvárható beépítési mutatókat, lakásszámot és parkolót és eladható négyzetmétereket, ezért öt éve bontásra ítéltetett. Az új épület földszint + 8 emeletes, 78 lakással, háromszintes mélygarázzsal és tárolókkal, jelentős mértékben növelve a beépítettséget, a laksűrűséget. Nem klasszikus keretes udvari beépítés készült. Az utcai és udvari két magas tömb között csak egy háromszintes nyaktag-szerű szárny épült, ezzel biztosítva a szomszédos udvar jobb megvilágítását. A lakások az így kialakult közös belső udvari kert és a tetőkert felé néznek. Jelenleg a belső udvar világos és napos is, de ha beépül a szomszédos Ráday utca 10. és 12. szám alatti telek, két 7-8-9 emeletes házzal, várhatóan sokat romlik a helyzet.
Az Erkel Residences lakásaiban a nappali-konyha közös teret alkot, mellette egy vagy két szoba és mellékhelyiségek, a telekhatárok vonalaira szerkesztett, nem hagyományos geometriájú alaprajzokkal. A lakásméretek a nappali-szoba-konyha garzonlakástól a nappali-konyha-étkező plusz két hálószobás lakásig terjednek, mindegyikhez kis erkély is tartozik. Hét szinten az alaprajzok ismétlődő típusok, legfelül penthouse lakások vannak, méretes tetőteraszokkal-tetőkerttel, izgalmas látványt nyújtó kilátással Budapest tetőire és a budai hegyekre.
Az utcai homlokzat rafinált aszimmetrikus szerkesztése, az azonos elemek más-más pozícióban való ismétlése, az utca vonalról enyhén visszahúzott földszinti bejárati rész, a fekete perforált acéllemez ajtók és burkolatok, a lakások edzett üveg mellvédű francia erkélyei és a kiugró, fekete acéllemez szintmagas erkélykeretek erőteljesen elütnek az utca korábbi klasszicista arculatától, tudatosan ellenpontozva a környező homlokzatokat. Erőteljesen hangsúlyozni az épület kortárs jellegét – ez lehetett az építészi szándék, mai anyaghasználattal és színezéssel is kiemelni a környezetéből, és arra törekedni, hogy az új ház kőburkolatos-erkélyes homlokzata ne simuljon be, ne vesszen el az utcaképben. Az épület és gondosan szerkesztett ötletdús homlokzata jó építészeti minőséget képvisel lehet, hogy egy más környezetben jobban érvényesülnének homlokzati kvalitásai. Itt, ebben a rövid utcácskában, az eddigi viszonylagosan egységes 19. századvégi, vakolatarchitektúrás építészeti összképet megbontotta, és mostani finom homlokzati vonalka rajzolat nem adja azt a plaszticitást, fény-árnyék képet, mint az eredetiek, de szép gesztussal tiszteleg a régi épület emléke előtt.

Vezető tervezők: Dékány Tibor, Hatvani Ádám – sporaarchitects
Projektépítész: Pásztor Bence
Építészek: Tarcali Dávid, Tóth Máté, Kovács Gábor, Kosik Péter, Treszkai Anett, Boda Judit
Szerkezet: Wágner Csaba
Megbízó: Transit-Hungária Kft.