Nevill Holt Opera, Leicester, Anglia

Építész: Witherford Watson Mann
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Jim Stephenson / Architects Journal

Egy 17. századi angliai kastély gazdasági melléképületében 2018 nyarán olyasmi jött létre, amire az építészet történetében korábban sehol nem találunk példát: a klasszikus, négyszög alakú istálló közepén igazi 21. századi operaház született. Witherford Watson Mann építész munkája 2019-ben elnyerte a RIBA több díját, az idei Stirling Prize egyik várományosa lett, és a Mies van der Rohe idei versenyében is döntőbe került.
A különleges színházépület ötletgazdája David Ross, aki 2000-ben vásárolta meg a Nevill Holt birtokot, és lassan húsz éve módszeresen helyreállíttatja a rajta álló épületeket, hogy kulturális missziójának méltó keretet teremtsen. 2013-ban alapítványt hozott létre, amely nyaranta egy hónapos, főként a fiatal brit tehetségeket felkaroló operafesztivált rendez; az első években ezt egy régi raktárépület fogadta be, 2018-tól pedig már a barokk istállóba illesztett színházépület. A zenei eseményeket a kastély parkjában kortárs képzőművészeti kiállítások kísérik. A Nevill Holt fesztivál mára Nagy-Britannia rangos komolyzenei eseményévé nőtte ki magát.
A 400 fős közönséget befogadó új operaház a világon egyedülálló a maga nemében. A kastély parkjában szerényen meghúzódó épületen kívülről nem tűnik fel, hogy mire szolgál; semmi nem jelzi, hogy a szépen felújított istálló kapuja mögött egy remek akusztikájú színház működik. A tervező fontosnak tartotta, hogy az operaház egyik irányban se nőjön túl a kőfalakkal határolt, nyeregtetős, U alakú épületen. Csak felülnézetből látszik, hogy a körbefutó lóállások közötti nyitott udvart zöldtetővel fedték le, közepén egy négyzet alakú, a tető síkjában maradó felülvilágítóval. A műfajnál szinte elengedhetetlen előcsarnok is hiányzik, maga a park az előadáshoz vezető ünnepélyes színtér. Így térbeli felvezetés nélkül nyílik meg a belső: a hatalmas, kétszárnyú ácsolt fakapu mögött, néhány méternyi előtér után – ahonnan oldalirányban az istálló egykori blokkjai nyílnak, ezekben helyezték el az öltözőket, díszlet-, jelmezés kelléktárakat, a színház üzemi egységeit – egyenesen a nézőtérre érkezik a közönség.

Építész: Witherford Watson Mann
Tervezők: Chris Watson, Stephen Witherford, William Mann, Graham Mateer, Yannick Guillen
Műemléki szakértők: Julian Harrap Architects
Színpadtechnika, akusztika: Sound Space Vision
Statika: Price & Myers
Kivitelező: Messenger Bcr