Kapszulába zárt stadionélmény
MTK Stadion, Budapest
Építész: Bordás Péter
Szöveg: Bán Dávid
Fotók: Bujnovszky Tamás, Palkó György
A szurkolók a közelmúltban egy új formával ismerkedhettek meg: a futballkapszulával. Az arénáknál kisebb, de építészeti kialakítása miatt ugyanolyan élményt nyújtó, „stadionnak látszó tárgy” prototípusa a Bordás Péter és csapata tervezte új Hidegkuti Nándor Stadion, az MTK otthona. (…)
Az új MTK-aréna kialakításának első komoly dilemmája maga a méret volt. Hiszen egy stadionnak voltaképpen nem nevezhető stadiont kellett építeni, vagy – ahogy Bordás Péter fogalmazott – „egy stadionnak látszó tárgyat” alkotni, megfelelő előkép nélkül. Arénát ugyanis általában 10 000, de leginkább 15 000 néző fölött érdemes építeni, ez az a méret, ahol már klasszikus értelemben beszélhetünk stadionokról. Ehhez képest a realitással számoló kiírás 5000 fő befogadásáról szólt, olyan méretről, amellyel külföldön leginkább a kisvárosi klubcsapatok számolnak, a pálya köré egy, de legfeljebb két oldalra rendezett, egyszerű lelátókkal. A Hungária körúton tehát egy NB1-es besorolású, nagy hagyományú fővárosi klubcsapat nem túl nagy méretű, mégis figyelemre méltó otthonát kellett megteremteni.
A dilemma az elhelyezkedéssel is folytatódott. Az UEFA előírásait figyelembe véve, amely a televíziós közvetítésekhez igazíttatja a stadionok tájolását szerte a világon, 90 fokkal el kellett fordítani az új stadion tengelyét, hogy az előírásoknak megfelelően észak-déli irányba mutasson. Ezzel azonban igencsak leszűkült a tervezők mozgástere, hiszen a korábbi, szellősebb elrendezést megengedő kelet-nyugati nézetből kellett egy erőteljesen lehatárolt telken úgy elfordítani az új épületet, hogy a fejlesztési lehetőségek minden irányban korlátokba ütköztek. (…)
Összetett képlet várta tehát a tervezőket: egy nagy hagyományú NB1-es csapat számára kellett méltó, de kis méretű, viszont minden elemében stadionnak látszó, annak hangulatát sugárzó sportlétesítményt létrehozni, amely ugyanakkor megfelel az UEFA – mindenekelőtt a közvetíthetőségre vonatkozó – szigorú előírásainak, ráadásul mindezt korlátozott területen. A BORD Stúdió ezért egy újfajta programmal állt elő, amely kezdetben csak belső használatra szánt munkacímként futott, de azóta külön építészeti kategóriává vált: a „futballkapszulával”. Egy olyan konstrukcióval, amely építészeti hatásával igyekszik a tömeget pótolni, s néhány ezer emberrel is stadionhatást képes kelteni.
Építészet: BORD Stúdió
Vezető építész: Bordás Péter
Koordináló építész: Zih Kata
Építészek: Benke Róbert, Bukovszky Péter, Dobay Zsófia, Gulyás Róbert, Marsal Béla, Mezey Tamás, Répai Dorottya, Tolvaj Tamás, Ulmann István, Vágvölgyi É. Eszter, Zsólyomi Réka
Gépészet: Hollókövi Zoltán – BORD Stúdió
Statika: Hydrastat Mérnöki Iroda Kft.
Megbízó: Magyar Testgyakorlók Köre (MTK)