Hagyományok Háza, Budapest

Építész: Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, T. Major Krisztina
Szöveg: Kiss Tamás
Fotók: Bujnovszky Tamás

Az utóbbi időszakban sorra újultak meg a főváros jellegzetes, a századforduló tájékán készült középületei. Ezek közé tartozik immár az egykori Budai Vigadó is, amely a tíz évvel ezelőtti külső homlokzati felújítását követően, 2018 őszén újragondolt funkcionális elrendezéssel és régi-új építészeti arculattal nyílt meg.
A századfordulón a ház megépítésével a budai polgárok régi óhaja vált valóra: a pesti városrészhez hasonlóan ők is szerettek volna egy épületet, ahol összejöveteleiket megtarthatják. A megfelelő építési telek kiválasztását követően az 1897-es tervpályázaton Árkai Aladár és Kallina Mór terve nyerte el az első díjat, és egyúttal megbízást kaptak a ház megépítésére. Az ünnepélyes, bállal egybekötött átadásra 1900. január 30-án került sor.
A szobrászati elemeitől és vakolatarchitektúrájától korábban megfosztott, eredeti nyílászáró elrendezését és bejárati portikuszát is nélkülöző homlokzatot az Archikon Építésziroda tervezői az ezredfordulót követően, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján állították helyre. A most befejeződött felújítás során Nagy Csaba és munkatársai ugyanezt a szellemiséget vitték tovább. Evidencia volt a belső történeti terek lehető legteljesebb visszaállítása, valamint az épületbe költöző intézmények korszerű működési feltételeinek biztosítása. Ez a kettős alapszabály több szempontból is építészeti kompromisszumokra késztette a tervezőket: olyan döntések meghozatalára, amelyek olykor műemlékvédelmi kérdéseket egyeztetnek össze a ház működéséhez elengedhetetlen, korszerű mérnöki feladatokkal.
Az egykori vigadóban helyet foglaló Hagyományok Háza a széleskörű tevékenységgel foglalkozó szervezeteiből kifolyólag szigorúan átgondolt funkcionális elrendezést tett indokolttá. Az épületben működik a Népművészeti Módszertani Műhely, Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, Folklórdokumentációs Fejlesztési Osztály és a Magyar Állami Népi Együttes. Ezen igényeknek megfelelően a földszinten és az első emeleten közönségforgalmi funkciók kaptak helyet (oktató és kiállítótermek, kézműves műhelyek és könyvtár), a második emelet a kutatási és adminisztratív funkcióknak ad otthont, a tetőtér pedig próbatermi, és egyébjárulékos funkciók igényeit elégíti ki.

Tervező: ARCHIKON Építésziroda
Vezető tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, T. Major Krisztina
Építész munkatársak: Botos András, Chvalla Diána, Long Yining, Mészáros Eszter, Várhidi Bence
Belsőépítészet: Göde András, Kéry Balázs – Kroki Kft., Berecz Tamás, Batári Attila – B+B Műterem Kft., T. Major Krisztina, Long Yining – Archikon Kft.
Díszítőfestés: Herling Zsuzsanna
Kőszobrász, terrazzo restaurátor: Kelecsényi Gergely – ALAKart Kft.
Tartószerkezet: Cséfalvay Gábor, Szaniszló Gábor – TETRA- Plan Kft.
Gépészet: Terék Tamás, Bukovics János- G&B Plan Kft.
Épületvillamosság: Rajkai Ferenc, Sándor Dávid – HungaroProject Mérnökiroda Kft.
Tűzvédelem, tűzjelző rendszer: Decsi György – Fireeng Kft.
Sprinkler rendszer: Bánó Gergely – PIRO- PLAN Kft.
Épületszerkezet, szigetelés: Czégeni Csaba – Bala Terv Bt.
Konyhatechnológia: Kuruczné Szabolcs Gizella – Design Stúdió Kft.
Felvonó: Nagy Sándor
Színháztechnológia: Szabó- Jilek Iván – Szabó- Jilek Kft.
Hatásvilágítás: Tatarek Péter – Lisys Projekt Kft.
Hatáshang: Molnár Ferenc – Lisys Projekt Kft.
Épületvilágítás: Haász Ferenc
Akusztika: Borsiné Arató Éva, Borsi Gergely – Arató Akusztikai Kft.
Zaj- és rezgésvédelem: Fürjes Andor – Aqrate Akusztikai Mérnöki Iroda Kft.
Építtető: Hagyományok Háza
Kivitelező: Épkar Zrt.
Főépítésvezető: Pandur Gábor