Lábasházak a nádas felett
MAHART báziskikötő, Kisköre
Építészek: Antalné Tari Zsuzsanna, Antal Péter
Szöveg: Botzheim Bálint
Fotók: Veszely István
A hazai turizmus egyik kulcsfontosságú helye a Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb tava. A tiszalöki vízlépcsőtől 27 kilométerre fekvő Kiskörén már jó ideje működik a MAHART báziskikötője, amely sokféle szolgáltatást kínáló kiindulópont a tiszai nyaralóhajózáshoz. 2021-ben elkészült a kikötő új létesítménye: négy lábasház és a közöttük emelkedő, impozáns kilátótorony.
A komplexum egy kis, vízre benyúló, nádasokkal szegélyezett földnyelven áll. A cölöplábakra emelt házak alatt nincs vízfelület, de a természet idővel szépen elfoglalja a területet, hamarosan vízi- és énekesmadarak paradicsoma lesz. Egy kis hídról lehet megközelíteni az épületeket, melyek egy kör alakú teraszt fognak közre, színeikben – vörös, kék, zöld és földbarna – a négy őselem szimbolikáját hordozzák. Az épületek mindegyike más funkciót lát el: az egyikben a nyaralóhajózás vendégfogadó irodája kapott helyet, a másikban a vízirendőrség, a harmadikban étterem, a negyedik pedig irodai és közösségi feladatokat lát el. A tervezők a Tisza környékére jellemző népi építészet hagyományaiból indultak ki, hogy az egész létesítmény a természetet tiszteletben tartó, azzal együtt élő együttes lehessen – nem csupán az ide érkező turisták vendégek ezen a tájon, de maga az építmény is a táj szerves része. Ennek mentén formálódott a kilátó mint középpont köré fonódó egységekből álló komplexum.
Mivel a lábasházak Natura 2000-es területen épültek, magától értetődő, hogy a tervezés fókuszában a környezettudatosság áll: a megfelelő lépték, ami pontosan követi a beruházói igényeket, kerüli a túlépítést; a nyári működtetésre optimalizált építőanyagok és szerkezetek – az átszellőztetett homlokzat és tető, a hosszan előrenyúló tetők kínálta megfelelő árnyékolás és a nagy hőtároló tömeg –, valamint az anyaghasználat. Utóbbi elv a hosszú élettartamú, jól karbantartható, lehetőség szerint újrahasznosítható anyagok alkalmazását tette célszerűvé. Ezek révén a helyben építés is mérsékelte az épületek ökológiai lábnyomát. Tudatos döntés volt a tervezők részéről a mű- és kompozit anyagok, vagy a szintetikus felületképzések kerülése, illetve a lehetőség szerinti minimumra csökkentése. A környezetre hangolt anyagok és épületszerkezetek passzív gépészeti megoldásokkal párosulnak, minimális gépészet felhasználásával és megújuló energiaforrások bevonásával csökkentik az energiaigényt.
Építészek: Antalné Tari Zsuzsanna, Antal Péter
Statika: Baratta Egon
Gépészet: Iványi László
Elektromos tervezés: Puppán György
Épületszerkezeti tanácsadó: Kakasy László
Környezettudatos építési szaktervező: Antal Péter