Kortárs Művészetek Múzeuma, rekonstrukció, Belgrád

Építészek: Dejan Todorovic (2017), Ivan Antić, Ivanka Raspopović (1965)
Szöveg: Lovra Éva
Fotók: Lovra Éva, Bojana Janjic / MSUB

A 2019. évi Mies van der Rohe-díj átadását május 7-én Barcelonában a What’s Old, What’s New (Mi a régi, mi az új) című kiállítás megnyitása kísérte. A 383 jelölt épületet bemutató tárlat különös figyelmet szentel a negyven finalistának, közöttük a belgrádi Kortárs Művészetek Múzeuma (Muzej Savremene Umetnosti, Beograd – MSUB) rekonstrukciójának. A kiemelt épületek az európai kortárs építészet olyan lehetőségeire és trendjeire reflektálnak, mint az adaptív újrafelhasználás, a lakhatás és a kultúra. Ezek közül is leginkább a régi és új összekapcsolása, az adaptív jelleg határozza meg azokat – a tizenkét múzeumépület közül kilencet.
A MSUB egy évtizedes, hosszabb megszakításokkal végzett rekonstrukciója és korszerűsítése után 2017. október 20-án nyitott újra, a Szekvenciák. Jugoszlávia és Szerbia művészete a Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből kiállítással. A múzeum letisztult homlokzata és terei a Mies van der Rohe-féle transzparenciát mímelik. Az 1987-től műemléki státuszú, az 1999-es bombázásban megsérült, s 2003-tól a Docomomo listáján is szereplő épület helyreállítási munkálataiban az egykori tervezők, Ivan Antić (1923–2005) és Ivanka Raspopović (1930–2015) halálukig részt vettek. Raspopović tudatos döntésének eredményeként a rekonstrukció első fázisában hétrétegű üvegablakokat kapott, amelyek az eredeti megvalósításhoz viszonyítva sötétebb belső tereket eredményeztek. 2016-ban Dejan Todorović, a Notoo alapítója vette át a munkálatok vezetését, s visszatért az eredeti inspirációhoz: a fényhez, a kristályprizmához. A rekonstrukció, illetve megfogalmazásában a tervezés inspirációja az 1965-ben megnyílt, ötven éve változatlan múzeum főbb értékeinek újrateremtése volt. Az építész arra törekedett, hogy a múzeum alkalmassá váljon a kortárs művészet új formáinak befogadására, és az eredeti elképzelések új tendenciákkal való átfedése által úgy valósuljon meg egy innovatív dizájn, hogy ne változtasson az épület megjelenésén.
A „végtelen sorolással bővíthető” moduláris struktúra, a 2007-ben kezdődő – az akkori állapotot tekintve állagmentő – munkálatok első fázisa, az alagsor és a tároló helyiségek, a tetőszigetelés és a lámpák rekonstrukciója, illetve az épületgépészeti korszerűsítés 2010-re készült el. A kiállítótereket elsődlegesen szobrok kiállítására alakították ki, a festmények és grafikák háttérbe szorultak. Az évtizedek folyamán azonban a MSUB kollekciója bővült, s a belső terek adaptációja, a jellegében is átalakult kiállítási anyag figyelembe vétele már Todorović feladata volt. A 2016-ban kezdődő második fázisban az épületbelső; a homlokzat és a múzeum parkjának kialakításáért az építész elnyerte a 40. Építészeti Szalon díját.

Építész: Dejan Todorović
Műemléki szakértő: Svetlana Marković
Belsőépítészet, bútorok: Milena Kordić
Homlokzat: Termoinženjering
Megbízó: Republic of Serbia, Ministry of Culture and Information; Museum of Contemporary Art, Belgrade