A szabadkai zsinagóga rekonstrukciója

Építészek: Komor Marcell, Jakab Dezső (1902), Gordana Prčić Vujnović (2018)
Szöveg és fotók: Klein Rudolf

A szabadkai zsinagógát több évtizedes toldozás-foldozás után nemzetközi összefogással az elmúlt években pazarul felújítottak. A World Monument Fund erkölcsi és anyagi támogatása gyorsította fel az eseményeket, amelyhez később csatlakozott a szerb állam; e két forrásból a külsőt teljességében helyreállították az épületet. A belső kifestését és felújítását a magyar állam fedezte. 2018. március idusa után a zsinagógát ünnepélyesen átadták a szerb és a magyar miniszterelnök jelenlétében.
Kevesen tudják, hogy nemcsak a felújítás ment nehezen, de a felépítéshez vezető út is tüskés volt a „boldog békeidőkben”, 1900-tól 1903-ig, pénzhiány és a magyar szecesszióval szembeni ellenállás miatt. Még kevesebben tudják, hogy a szabadkai zsinagóga valójában egy balsiker gyümölcse: a fiatal Jakab Dezső és Komor Marcell, Lechner Ödön lelkes követői, nem nyertek díjat a szegedi zsinagóga tervpályázatán, ami nagyon bántotta őket. Nem csoda, hiszen akkoriban a Magyar Királyságban Baumhorn Lipót tarolt, aki nemcsak a legnagyobb számú zsinagóga megalkotója 1880 és 1926 között az egész világon, hanem a 19. századi magyar zsinagógaépítészet úttörője is. Baumhorn ügyesen tapintotta ki a korabeli neológ hitközségek szívverését, és Szegeden mellé állt még a világhírű Löw Immánuel rabbi, akivel verhetetlen tandemet alkotott. Jakab és Komor reménytelen helyzetbe került építészeti fölényük ellenére. Nem csoda, hogy az első adódó alkalommal igyekeztek visszavágni és álmaikat valóra váltani. Szabadkán ez családi és üzleti kapcsolataik révén viszonylag könnyen ment.
De miért is olyan jelentős a szabadkai zsinagóga? A zsidóság szempontjából lényeges, hogy ez az első „magyar stílusú” zsidó imahely, a délvidéki magyarságnak pedig azért érdekes, mert ez az első magyar szecessziós épület a mai Vajdaságban, ami nem véletlen egybeesés: a zsidóság számára a modernség mindig fontos volt, hiszen az szavatolta az egyenjogúságot. A modernséget pedig leginkább a műszaki haladás jelenítette meg, aminek része volt a magyaros szecesszió. A népies stílus pedig szemléltette az izraeliták hűségét a magyar ügy iránt.