Ü48 Corner és Market irodaház

Irodát építeni pedig muszáj. Sokat.(?) Az építés és benne az irodaház-építés gazdasági válság idején menekülőút: tőkésnek, építőknek és tervezőknek, beszállítóknak, építőcégeknek egyaránt. Amerre járunk, a késleltetett szocialista városfejlesztés belső tájain (pl. VIII. ker. Üllői út, Népliget), az Újlipótváros környezeti előnyeit folytató Váci és Lehel úton, vagy a posztindusztriális külvárosokban (pl. Külső-Óbudán), egyre több helyen akad meg szemünk magukat reklámozó irodaházak molinóin: „kiadó irodák, kedvező áron”. Felmerül a kérdés: ki és kiknek épít ilyen sok irodát? A 90-es évek irodaboomja abban a nemzetközi politikai-gazdasági közegben fogant, amikor úgy tűnt, Magyarország a kelet-közép-európai régió központja lesz. Ezt a várakozást az EU-bővítés felgyorsult ütemezése felülírta. Mellette volt olyan koncepció is, amely a Győr–Budapest–Szeged vonal mentén koncentrálta volna az infrastruktúra és az ingatlanfejlesztés főáramát. Ezt a koncepciót a délszláv háború és a NATO-beavatkozás kipipálta – ha ez egyáltalán városépítészeti koncepció/stratégia volt, és nem inkább csak egy-két ingatlanfejlesztő lobby ígéretes próbálkozása. Volt csepeli Manhattan és van dunai (csepeli) olimpia – kérdés, hogy mennyire komoly egy-egy ilyen szlogen. És volt valaha egy Magyary Zoltán, aki a „cselekvő államról” felelős pozícióban azt írta: „az embereknek számára egyrészt azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam erős, másrészt azt, hogy az állam az övék…”

Az események mentén sodródva, a területfejlesztés állami támogatása helyett – bár még nem látszanak a virtuális irodák és a távmunkások tömegei – az online irodákhoz szükséges „e-világ” élvez előnyt. Az átfogó stratégiát megvalósító szövetszerű, háromnál több-dimenziós tér kiterjesztésének részét képező létesítmények jövő-hálóját nem szövi sem az állami koncepció, sem a piaci verseny. Irodák épülnek, sokszor megemelve egy-egy kisebb urbánus egység színvonalát – ez egy pozitív mellékhatás –, de a leendő bérlők nem tülekednek. Közben az üres irodaházak építése is környezeti terhelést jelent, használaton kívül pedig a házak gyorsabban amortizálódnak.

Általános negatív jelenség a sok irodaház közt elvesző az építészet. Pedig maga az „iroda” nem ellentétes a kultúrával, az írásbeliség azonban nem egyértelműen humán karakterű. Az ősi írnokok munkája kétféle volt: szakrális és számviteli. Ehhez kétféle írást használtak. Például a krétai ún. „lineáris A” írás még meg sincs megfejtve. De okkal feltételezhető, hogy ez lehetett a szakrális, úgymond „építészeti”, míg a megfejtett „lineáris B”-t profán funkciókhoz használták. (Utóbbit Michael Ventris fiatal angol építész 1950 táján fejtette meg: a knósszoszi palotából előkerült táblák görög nyelvű, de nem görög betűs írásai alapján). Ma az ókorinál összetettebb a helyzet. Vannak beépítési előírásaink, piaci besorolások (A, B, C osztályú irodák). A Tözsdepalotát irodaházzá ingatlanfejlesztő kanadai M. Tippin szerint „Budapesten jelenleg egyetlen valódi A kategóriás irodaház sincs”… A számítógépes hálózat és a szabályozható környezet alapkövetelmény. De nem része az osztályozásnak a városképi, -építészeti minőség – közvetve talán az ingatlanérték mutat belőle valamit. Az irodaház funkcióin túl – benne dolgozni is különböző minőségben lehet, általa a tőkebefektetés is lehet veszteséges és nyereséges – van két külső szempont: hogyan hat az irodaház városi környezetére, és része-e a ház egy olyan nemzetgazdasági-regionális-városfejlesztő stratégiának, mely az építés konkrét szereplőin túl is hatni képes. A helyzet komor.

A friss irodaépületeket is minél összetettebben érdemes mérlegelni. A fenti Kacsa utcai, ill. az alább bemutatott pozitív példákat az építészeti minőség felől közelítettük meg. Utóbbiakból az egyik a Budapesti Ingatlan Nyrt (BIF) finanszírozásában épült „Ü48 Corner” irodaház. A terveket az Üllői út saroktömbjére a Bolla és Litkey Építésziroda készítette el. Az építtető egyediséget és építészeti minőséget kívánt – saját maga üzemelteti irodaházát. A meghívásos pályázatkiírásban hangsúlyozta a karakteres megjelenést. A nyertes Bolla és Litkey iroda megfogalmazásában az épülettömeg a zsúfolt, forgalmas Üllői útra reagál. A kinyíló „fékezőszárnyak” formáival adnak hírt az autósoknak a slow city-ről. Erőteljes-rejtélyes az a Ferenc körúti kereszteződésből látszó sárga kürtő is, ami anyagtalanságával megismerésre hív. Mi lehet az, periszkóp? Sárga tengeralattjáró? Nem tudni pontosan, de a kötelezően megtartandó metróalagút-szellőzőt tudatosan bevonták a látványba. Bár az építtető igényére jól reagál, a forma nem elég kiérlelt; mégis, összességében a fenti plasztikus elemek – a kivitelezés hibái ellenére is – megmaradtak frissnek, impulzívnak.

Az iroda általános célra épült, variálható alaprajzokkal; ma tartós bérlője az FHB Bank. Az Üllői úti térfal mögött a műfaj árnyoldala is megmutatkozik: a környék egy-két szintes házait náluknál jóval magasabb (több mint tízszintes) lakó- és irodaházak veszik körül. Ráadásul emiatt az alacsony házak kéményeit megfelelő magasságba kell vezetni – csakhogy míg az irodaházakat építészek tervezik, a jobbra-balra meredező kéménymagasításokat gépészek, és. Hol vannak itt városképi szempontok?

Másik példánk Óbudán, az új MTV-székház szomszédságában épült „Market irodaház”. Tervezője a Schön műterem fiatal építésze, Dúzs Sándor, az épület pedig sok szempontból kontrasztja az Ü48 Corner irodaháznak. A szigorú tömeg, ellentmondást nem tűrően áll az óbudai senkiföldje vizuális zűrzavarában, a szoborszerű tégla-idom rendet és rendszert sugároz. Keményen kihasítja a káoszból a neki kellő térfogatot. Egy építőipari cég demóját testesíti meg az építőipari minőségről. A téglatest hosszoldalain teljes felületű üvegfalak, a rövid oldalak teljesen tömör fémburkolatúak, a főút felől emblematikus forma a „tárgyaló” eltérő anyagú korcolt zárterkélye. A megvilágítás így is elégséges, a funkcionális elosztás a forma mögé dolgozik.

A középen feltáruló ház nagyvonalú üveg előtere fölött nyitott, belső terasz alakul ki. Díszkert; mindent a szemnek – használni nem lehet. A további tervek szerint egy roppant méretű üvegkaspóba ültetett fa lesz ide függesztve, úgy, mint a régi MÁV állomások peronjain a néhai muskátlik. A  cég logója tiszta, esztétikusan formált jel, építészeti elemként is működik. Több részlet és burkolat optimista, derűs architektúrává egyesül, funkcionális játszótérként működik az alagsori rekreációs részleg. Belül is folytatódik a szokatlan, mégis minőségi anyaghasználat – pl. mozaikhatású tapéta- és gumiburkolatok. Itt is a kontrasztok uralkodnak. A talán kicsit manírosra sikerült ipari padlóval szemben a korlát kézműves munkával elkészített több emeletnyi lakatos költemény.

A csupaüveg irodák teljesen átláthatók, látszik a nyüzsgés: itt megdolgoznak a pénzért. A két szintre tagolódó irodaegység közötti kapcsolatot szintén lakatos-remek: egy lemezből hajlított lépcső zárja rövidre. Az irodaház a jelenlegi igénynél szándékosan nagyobbra épült, az cégbővülés reményében. Lehet, hogy ha a cégnek nincs elég munkája, ide is kiírják majd: „iroda kiadó”.

Két típus, két szemlélet, két helyszín. Bent a városban, ahol illeszkedést várnánk, expresszív formálást kapunk – kint, az ipari zónában, ahol pedig kicsi az alkalmazkodás indexe, formai minimalizmust. Pedig még nem is beszéltünk a „tenni kész állam”, a „cselekvő főváros” hiányzó koncepciójáról.

Botzheim Bálint, Szegő György

Ü48 Corner:

Terv / design: Bolla és Litkey Építészek Stúdiója (eng. terv)

Építészek / architects: Bolla Ákos, Litkey Csaba

Generáltervező, építészet / general design: Stummer és Kühn Építészek Kft. Kühn Péter, Szigethy Barnabás (kiviteli tervek)

Tartószerkezetek / structure: Facskó Gergely

Gépészet / installation: Szlovák Krisztián

Villamos tervezés / electrical engineering: Kovács Zsuzsanna

Market Irodaház:

Tervezés / design: Schön Építésziroda Kft.

Felelős építész tervező / architect: Dúzs Sándor          

Építész munkatársak / fellow architects: Balics József, Bodó Luca, Havasi Tamás, Tatár Eszter, Kerényi Zoltán

Statika / structure: Kovács és Kovács Stúdió Szerkezettervező Kft.

Gépészet / installation: Körös Consult Kft       

Villamos tervezés / electrical engineering: KELEVILL-FZ Kft.

Kert / landscape: Garten Stúdió Kft.