A látott kép dilemmái
Gomba, Budapest, Móricz Zsigmond körtér
ÉpÃtészek: Szabó Levente, Gyüre Zsolt
Fotók: Szentirmai Tamás
Szöveg: Somogyi Krisztina
Schall József 1943-as épületét, egy épÃtészeti pályázat 2. dÃjas tervét anno a körtéri forgalom átalakulása hÃvta életre, Ãgy a jobb oldali közlekedésre való áttérés és a villamos pályáknak a tér közepén való, körkörös szervezése tette szükségessé. A nyertes pályaművek mindegyike kör alakú épületre tett javaslatot, reagálva az Ãves házak és a sÃnpályák által kialakÃtott körtér karakterre. Schall terve eleganciája, finomsága, átjárhatósága miatt valósulhatott meg. Az emblematikussá vált körtetÅ‘ alatt három zárt blokkban kapott helyet a forgalomirányÃtás és a jegyvásárlás. A légies pavilonépület hangsúlyos jelenlétté lett. A Gomba felújÃtása 2014 nyarára lezárult. RemélhetÅ‘leg olyan sikerrel szervezi majd maga körül az életet, mint az az archÃv fotókon látható.
Hiroshi Sugimoto Architecture fotósorozatát nézegetem: mint sűrű ködön át, úgy sejlenek fel az ikonikus épületek lap-lap után. Nincs éles kép, nincs hol megálljon a szem, nincs hol lehatárolódjon a gondolat. Az elmosódó formákon túlra fut minden nézési kÃsérlet, nem áll meg magán a házon, hanem absztraktabb irányokba nyit. Túlnézni a házon: ezt az utat most a körtéri Gomba kapcsán járom be. Pedig az épület mutatja a múltját, csak úgy, mint a Szabó Levente vezette épÃtészek kortárs értékszemléletét. Ami messzebb visz az a különbözÅ‘ kontextusokba való illesztés problémája: az idÅ‘beni és térbeni összefüggések.
A Gomba épülete, LÅ‘vei Pál művészettörténésznek köszönhetÅ‘en, 1997-ben védettség alá került. De mit is hoz magával egy ilyen értékdeklaráció? A felújÃtás elÅ‘tti állapotról készült képeken jól látható, hogy az ezredfordulót alig élte meg az épület. Méltatlanul, lepusztulva, büdösen, saját omladékában feküdt. ÉpÃtészek, várostervezÅ‘k közül többen lemondtak róla, a 4-es metró elsÅ‘ szabályozási tervében is bonthatóként szerepelt. Nagy a kontraszt a mával: a felújÃtás során lényegivé egyszerűsödött forgalmi épület, a penge körtetÅ‘ alatt lévÅ‘ karcsú pillérek szerkezete, a három oldalról nyitott, átjárható légies pavilon ma egyértelműen érvel amellett, hogy a Gomba védendÅ‘ nemzeti kincs.
Eredeti tervező: Schall József (1942)
Generáltervező: Hetedik Műterem Kft.
Felelős tervezők: Szabó Levente, Gyüre Zsolt
ÉpÃtész munkatársak: Simon Orsolya, Kohout Dávid, Biri Balázs
TájépÃtészet: Csontos Csenge†, Gyüre Borbála – Geum Műterem Kft.
Tartószerkezet: Nagy András – BEND-Stat Kft.
Épületgépészet: Cser Ildikó – Cser & Cser Mérnöki Iroda Bt.
Felelős elektromos tervező: Barna Gábor – Deductor Bt., Balázs Péter – Artvill Kft.
Épületszerkezetek: Dr. Kakasy László, Dr. Dobszay Gergely – Kakasy és Társa Kft.
KivitelezÅ‘: Vortex ÉpÃtÅ‘ Kft.