Mathema, Berlin, 2008. november 6 – 2009. augusztus 2.

A matematikatudomány nemzetközi évét egy nagyszabású kiállítással ünnepelte a Német Technológiai Múzeum, amit egyetlen kérdőmondat köré épített: Lehetséges, hogy a természet nyelve a matematika? A Mathema a világ józan rejtélyei közé viszi a látogatót: a matematikai gondolkodás természetét elemzi. Létünk sok része kötődik a matematikához, ez az a tudomány, amelyik segít meglátni a rendet a véletlennek tűnő események között, összefüggésekre világít rá, megérteti velünk a természet néma, ám jelekben annál élénkebben kifejeződő rendjét. Ismereteink a világról, annak törvényeiről, a technológiai fejlődés lépései matematikai tudásunkat hívják elő.

A kiállítás 1000 m²-nyi területén tehát a matematika képei láthatók. Hadwig Dorsch és Ehrhard Behreds koncepciójában a titkosírás és a gyerekjáték ugyanolyan jól megfért, mint a hagyományos múzeumi tárlók vagy az interaktív programok.

A címben föltett kérdés Galileitől származik. A témát Goethe, Kant, Einstein és mások folytatták, de kiállítás a történelem nagy gondolkodói mellé minden esetben odateszi a gyerekek szemszögét – akár hanggal, akár valami egyszerű folyamatábrával jelezve, kinek mit jelentenek ezek a fogalmak: szám, geometria, funkció, lehetőség, határ.

E hívószavak köré rendeződik az öt tematikus terem, amelyek a matematika szerepét vizsgálják az emberi kultúrában. A látogatók mindennapi tapasztalatai itt összekapcsolódnak a filozófusok, tudósok axiómáival. Más megközelítésből ugyan, de mindegyik a világ szerkezetének megértésével foglalkozik, ami segít abban, hogy a matematika pozícióját átértékeljük és eljussunk a gyakorlati tudománytól a lételmélet kérdéseiig, a játéktól a világmagyarázatig.

G. E.