Antal Z. László: KlÃmaparadoxonok
Környezet és Társadalom / XXI. századi forgatókönyvek
L’ Harmattan, 2015. 200 oldal
Szöveg: Szegő György
A könyv szerzÅ‘je – korábban egészségszociológus kutató – most az ökológiai felelÅ‘sség társadalmi alakulását vizsgálja. Könyve a klÃmakutatások során talált, a mai társadalmi, gazdasági viszonyok közt feloldhatatlan ellentmondásokkal, a klÃmaparadoxonokkal foglalkozik. Egy évtizedet átfogó munkáját összegezve – az én olvasatomban – a paradoxonok felmutatása ellenére a szerzÅ‘ optimista kicsengésű, olvasmányos tájékozódást kÃnál. A pozitÃv szemléletet az indÃtja, hogy a bevezetÅ‘ fejezetben visszatekintve, majd a rendre mottóul választott és a tudományos hivatkozásokban is felbukkanó versidézetekkel láttatja az ember szellemi képességét, mellyel évszázadokon keresztül képes volt társadalmát és a természetet harmóniában megtartani. Ez az alkotóképesség lett az ökológiai tudatosság egyik forrása. Ezért a korábbi témája kutatásainál alkalmazott módszertanhoz az olvasó befogadói apparátusát tágÃtó, költészetbÅ‘l vett analógiákat társÃt. Ezzel műve szélesebb körben olvasható.
A mű fontos bázisa az MTA és a British Academy közös ösztöndÃjával Londonban eltöltött ösztöndÃjas összehasonlÃtó kutatás. Az ott szerzett ismeretek tanulságai sarkallták arra, hogy az éghajlatváltozás következményeit ne csak elméletként, de hazai praxisban lehetséges alkalmazásként is megfogalmazza. Grafikonjai megmutatják, hogy Angliához képest CO-kibocsátásban elÅ‘nyben, ökoszemléletben lemaradásban vagyunk. Antal szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a fejlett ipari országok a mai premisszák között képesek-e alkalmazkodni a természet változásaihoz. Szerinte igen, munkája a remény könyve.