Székesfehérvár, belvárosi fürdő revitalizációja

Építész: Koch Péter
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Hajdú József

Székesfehérvárt 1905-ben érte el a higiéné forradalma, az év utolsó napján nyitotta meg kapuit a helyi forrásvízre telepített tisztasági és gyógyfürdő. A Hübner Jenő által tervezett Árpád-fürdő szecessziós épületét a Várkörút felől a ’20-as években szállodával bővítették, majd már a második világháború után 25 méteres sportuszoda egészítette ki az együttest. A város a ’90-es évek elején, a belváros peremén korszerű versenyuszodát épített, magára hagyva a korábban generációkat kiszolgáló régi épületét. A romlás másfél évtizede következett. Az újjáépített fürdőben gyönyörűsége mellett leginkább zavarba ejtő az, hogy a rendkívüli erőfeszítésekkel helyreállított szecesszió világa, az Árpád-fürdő építésének kora, az eredeti épület által képviselt esztétikai minőség ilyen mértékben hagyta érintetlenül az új terek „berendezőit”. Drámai a két kor, a 20. század eleje, és napjaink ízlésvilágának összevetése – pedig a fürdőt építésekor nem a társadalmi elitnek, hanem a köznépnek szánták.

Építész tervező: Koch Péter
Statika: Benedek Dezső
Gépészet: Gáspár Ottokár
Elektromos tervezés: ifj. Sas Gyula
Faipari mérnök: Koch Zoltán
Belsőépítész: Mécs Sándor
Művészettörténész: Bartos György
Kutató régész: Siklósi Gyula
Restaurátorok: Lángi József, Budavári József, Czifrák László, Ország Zsolt, Kóbor Zsolt, Zágoni Péter, Kovács Attila, Csányi Szabolcs, Rajna Krisztián, Kaba Zsolt, Kovács Árpád