A szentendrei Ferenczy Múzeum új székhelyének felújítása és bővítése

Építészek: Szuromi Imre, Kocsis Barnabás
Szöveg: Sulyok Miklós
Fotók: Zsitva Tibor

Van-e egyszerű sorsú műemlék a világon? Úgy gondolom, nincsen, hiszen egyszerű történelemről sem hallottunk még. A szentendrei Ferenczy Múzeumnak végül helyet adó Pajor kúria is maga a történelem. A 19. század első felében Pajor Gáspár orvos és megyei táblabíró által építtetett ház volt már lakóépület, református leánykollégium, rendőrségi laktanya – ide vonultak be a munkaszolgálatosok, köztük Radnóti Miklós, akinek emlékét kőtábla őrzi az udvar falán – munkásőrség, azután földhivatal, városi rendőrkapitányság és művészeti iskola is, mielőtt jelenlegi rendeltetését elnyerte.
Az épület hihetetlenül rossz állapotban érte meg a 21. századot, amikor a jelenlegi funkció tervezése megkezdődött, már másfél évtizede üresen állt. Felújítása óriási beavatkozást igényelt: a teljes tetőszerkezetet le kellett cserélni, beleértve a födémet is, egyes épületszárnyak alapozását meg kellett erősíteni, a bejárati téglaoszlopos tornácot lebontani és újraépíteni. Itt azonban nemcsak egy műemléképület megmentéséről volt szó, hanem a város legfontosabb világi rendeltetésű épületének „feltámasztásáról”, valamint a fő turista-útvonal méltó használatáról és kialakításáról is. Napjainkra a Kossuth utca gyakorlatilag végig, a hévtől a Fő térig építészetileg rendezett, az új múzeumépület pedig, a Bükkös-patak partja felé közeledve hangsúlyos, új, reprezentatív elemmel bővíti az épületsorban addig tetszhalottként egzisztáló házat.

Építészet: Szuromi Építész Iroda
Építészek: Szuromi Imre, Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár, Kutasi Attila
Gépészet: Dobay István
Elektromos tervezés, tűzjelző: Bálint Anita
Kerttervezés: Zeitler Alexandra
Lift: Makovsky Zsolt
Statika: Donáczi Péter
Műemléki referens: Klaniczay Péter