Ötletpályázat – I. díj

Terv és szöveg: Pintér Tamás János, Simon Viktória

Csontváry életmű kiállításának helyszíneként Budapest II. kerületében lévő, Molnár Farkas tervezte Szentföld templom épületét javasoljuk. Csontváry életében és életművében kiemelt szerepet tölt be a Szentföld: többszöri célpontja az utazásainak, és ott találja meg a sokat keresett „nagy motívumot”, a Baalbeket, amelyet maga is fő művének tart.
Csontváry művészi útkereséséhez hasonlóan az ég és a föld találkozásaként lehet megélni a Szentföld templom tereit. Az épület elkülönülten, ufóként áll családi házakkal beépített környezetében, alig lehet rátalálni. A belső terében mintha egy másik világban találná magát az ember. Részben befejezetlensége miatt – csak az ég, a környező hegyek és a fák láthatók.
A mára többször átalakított, megcsonkolt épület értékes elemeit kiemelve, a lehető legkevesebb beavatkozással egészítjük ki, és tesszük a funkciónak megfelelővé. A Csontváry által megálmodott életmű kiállítás – „Rokkantak és hadiárvák javára” tervezett kiállítás leírásában foglaltak szerint – kis eltérésekkel valósul meg az egykori templom tereiben. Tervezett megoldásunk két, régóta nyitva hagyott kérdésben egyszerre tudja befejezni a befejezetlent, és ezzel kettős értéket teremteni.
A Szentföld templom épülete, aminek a kápolnasora a szentföldi kegyhelyeket idézi, mind szellemiségében, mind belső tereivel kiválóan megfelel a tervezett kiállítási funkciónak. Az épület részleges kiegészítésével 1660 m2 kiállítótér, 395 m2 előcsarnok és kiszolgáló terek, 315 m2 kávézó és múzeum bolt alakítható ki. A 660 m2-es templomtér központi elosztótér és kiállítótér szerepet kap, emellett 150m2-es és 50-60 m2-es termekben biztosítható a kiállítás elhelyezése. Csontváry három „nagy motívum”-ként megjelölt képe köré szervezi a kiállított műveket. A templomépület térosztása átalakítás nélkül, tökéletesen alkalmas a kiállítás tematika befogadására.
A meglévő templomtérben és a hozzá két oldalról csatlakozó egykori kápolnasorokban helyezhető el a három fő téma és a csatlakozó festmények. Csontváry eredeti koncepciójához képest különbség, hogy a Taormina teremhez kapcsolódó nagyformátumú Cédrusok és a Panaszfal képeket a templomtér Taormina terem előtti részében helyeztük el, a jobb megtekinthetőség érdekében. A festő kiállítási koncepciójában megfogalmazottakból csak a festmények elhelyezését vettük alapul, a kapcsolódó víziókat (zenepavilon, mozsár, zászlósor) nem hoztuk létre. A galéria szintre kerülnek azok a képek, amelyekkel Csontváry nem foglalkozott külön a tematikájában, így a tanulmányok, részletek, önarcképek. A templomtér lefedésével egy nagy központi tér jön létre, amely pihenő, várakozó térként, elosztótérként és kiállítótérként is működik. Az új kiegészítésekben pedig a szükséges kiszolgáló funkciókat helyeztük el. A templomtérben elhelyezett paravánfalak osztják a teret közlekedő és kiállítótérre.
A terv fontos része a műemléki védettség alatt álló épület értékmegőrző rekonstrukciója. A Hűvösvölgyben található épület a ferences szerzetesrend beruházásában épült meg 1940–1949 között, Molnár Farkas építész többször átdolgozott tervei alapján. Befejezéséhez nem sok hiányzott volna, de a munkákat 1949-ben leállíttatták, a tetőszerkezet már elkészült részeit is visszabontatták. Az épület hosszú ideig üresen, kihasználatlanul állt, a mozdítható építőanyagok egy részét elhordták. Többféle hasznosítási kísérlet után – melyek során működött itt traktorgyári összeszerelő műhely és exportraktár, művésztelep, sőt könnyűzenei koncertek helyszíne is volt – levéltári hasznosításba került. 2013 óta ismét a ferencesek tulajdona.
Az épület rekonstrukciója során a lehető legnagyobb mértékben vissza kell térni a megépült formákhoz, szerkezetekhez. A templomtérben levő szintkülönbséget ülőlépcsőkkel alakítjuk ki, úgy, hogy az a teret két külön térrészre osztja: a Baalbek teremre, és a Cédrusok termére. A térosztások csak paravánfalakkal, bútorozással kialakítottak, úgy, hogy a nagy tér ereje és karaktere megmarad. A kortárs kiegészítések visszafogottak, lehető legkevesebb beavatkozással jönnek létre. Az emeleti funkciók kiszolgálására egy kerengőszerű lebegő belső közlekedőt hoztunk létre. Erről közelíthető meg az emeleti nagytermekben elhelyezett kávézó és a múzeumbolt, valamint a hozzájuk csatlakozó terasz, és további kiállító felületet biztosít. Az emeleti lebegő közlekedő erősíti a különleges térélményt. A külső teraszról még jobban érvényesül az épület és a természeti környezet kapcsolata: ellátni a szomszédos házak felett, a kétoldalt elnyúló hegyek felé. Az eredetileg tervezett kupola helyett egy visszafogott, kéthéjú, árnyékolt üvegfedést terveztünk, amely a kiállítótér funkciónak megfelel, és a mostani ég felé nyitott térélmény megmarad.
Az egykor templomként működő épületben fontosnak tartjuk, hogy megtörténjen a zarándokhelyek részleges visszaállítása. A Szentföld mozgalom három legfontosabb elemét a Molnár Farkas építész által tervezett helyükön jelként állítjuk vissza a kiállítótérben (a Születés barlang, a Szent sír, Mária Sírja). Amennyiben igény van egyházi funkció visszaállítására: eredeti (tervezett) formájában lehet rekonstruálni az Angyali üdvözlet kápolnát, amely a kiállítástól függetlenül, az előcsarnokból önállóan megközelíthető istentiszteleti helyként szolgálhat.

Építészek: Pintér Tamás János, Simon Viktória – Unitef-83 Zrt.
Építész munkatársak: Tóth Domonkos