Bráda Tibor üvegfestészete – Cser Kiadó 2015. 124 oldal

Szöveg: Szegő György

Hiánypótló – szoktuk mondani, és hogy pazar kiállítású. Utóbbit már ritkábban, de most joggal. Bráda Tibor alföldi pedagóguscsaládból származott, a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban Újváry Lajos volt a festőtanára. Az iskolából egyenesen a frontra került. A háború után a főiskolán Szentiványi Lajos volt a mestere. A táblaképfestészet mellett a murális műfajok, elsősorban az ólmozott üveg készítésének specialistája lett. Utóbbi tudásra a rombolás után volt is igény; az itt szerzett tudást közvetíti ebben a könyvében.
Bráda nagy biztonsággal mozog az építészet léptékében. Ezen belül is a hagyományok ápolója. A figurális iránt elkötelezett érdeklődésének szép példája Mátészalkán Bán Ferenc féle színház foyer-jába készített „festett kazettás” mennyezete. Világi üvegművészetének építészeti keretet ad a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara Győrben – ide készült az üvegkép a tanításról ciklus, illetve a budapesti Zeneművészeti Egyetem Semmelweis utcai épületében a Család című ablaka, amely Georges Roualt festészetével rokon.
Maga a könyv saját tanári hitvallása: az ezer éves üvegfestésről tudott roppant ismeretanyag írásos-képi összefoglalója. Történeti hagyomány, kompozíciós tradíció és technikai útmutató egyszerre. A tervezés, az előkészítés és a kivitelezés – lépésről lépésre, sok magyarázó rajzzal, a türelmes pedagógus tapasztalatával. Az egyik főmű készítésének részletes esettanulmánya a sárospataki Bazilika Minor ablaka. A rekonstrukció, a beleélés művészete, a kőbányai Szent László templom Róth Miksa tervezte, illetve a bábolnai evangélikus kápolna Palka József készítette ablakainak értő újrafogalmazása. Végül, albumszerűen, sok képpel, kevés szóval saját szakrális művészete következik: mai guide az európai kultúra aranykorához.