Ekler Dezső: Házak 2000–2014
AD Reklámstúdió Kft., Bp., 2014, 183 oldal, magyar-angol
Az utóbbi másfél évtized munkáit összegző kötet fülszövegében – az egri Kepes Központ kiállítás-megnyitóját idézve – Birkás Ákos festőművész találó titokfejtést kínál. Azt írja: „Ekler Dezső mint építész szellemi embernek tételezi magát, nem mesterembernek, nem is művésznek, hanem szellemi embernek, aki szakmája és a magyar helyzet miatt állandó kapcsolatban, szembenállásban, vitában, súrlódásban, szerelemben van a hatalommal (…) ez a dacelem – ahogyan ő dacos –, az egy nagyon magyar dolog.”
Maga a kötet azonban nem dacol műfajával, nem mutat rendhagyó esztétikai formát, egyszerűen szép. A borítóra választott emblematikus borászat fotója precízen hozza az Ekler által idézett Heidegger-axiómát: „A világ(ban lét) a ház.” És valóban, kap az olvasó több ilyesféle heuréka-élményt. Például, Ekler 1982-es tokaji Béres-háza mellé szerkesztette Giottónak Assissiben, a Szent Ferenc templomban festett ház-ikonját (III. Ince pápa álma).
A könyv első ötven oldalán található két szöveg – az egyik Sulyok Miklós esszéje, a másik Benedek Anna és Wesselényi-Garay Andor Ekler-interjúja – sem telepednek rá parazitaként (J. Assmann) a textre, a lényegre: Ekler építészeti képnyelvére. Annyit tesznek hozzá az építészeti fotóként megjelenő főtémához, amennyit a kötet időkerete kíván. Pontosítják Birkás bon mot-ját. Sulyok az organikustól – Makovecz mestertől – a másik mester, Aldo Rossi segítségével megtörtént leválás-folyamatát kíséri végig. És azt a „kereső” alkotófolyamatot elemzi, amit Ekler a másik szövegben, Benedek Anna és Wesselényi-Garay interjújában így fogalmaz meg: „Most előttünk áll a lehetőség, hogy az elvet élő nyelvként tudjuk valóra váltani.” Az egyik gondolatkörnek éppen ez a fejezetcíme: „Elvek és nyelvek”.
A főtéma, a közel harminc mű (döntő többségben megépült ház, kisebb részben terv) magáért beszél. Ekler és a szerkesztők csak néhány sort mellékelnek egy-egy tételhez. A kötet képanyaga rajzolja fel az ívet: Ekler saját esztétikai nyelvét. A Pauker nyomda teljesítményével olyan építészalbumot produkáltak, ami bárhol a világon képes elismerést kiváltani.
Szegő György