Vadászkápolna, Göbös-major

Építészek: Köninger Szilárd, Tátrai Ádám, Stein Júlia
Szöveg: Golda János
Fotók: Köninger Szilárd, Ungerhofer Dániel

Néhány kilométerrel Kapuvár után széles tisztás nyílik a vitnyédi erdőben: a bekötőút mentén elszórtan szegényes gazdaház, medencés-díszkertes vadászpanzió, istálló és fedeles lovarda sorakozik. A majorság vegyes épületállománya lazán terpeszkedik a Kisalföld tágas horizontja alatt. Hátul a nagy karám fehérre mázolt íves kerítése mögül lovak figyelnek fújtatva az erdő felé, mögöttük a réten fazsindellyel borított különös hajlított sátorforma építmény úszik az izzó levegő-perspektívában. Mintha mindenütt lovak legelnének.
Közelebbről a háromszög alaprajzra írt növekvő keresztmetszetű sűrű háromszög-bordák dinamikus héjformája alatt trapéz-alakú oltárasztal értelmezi a teret: keményfa négyzet-rudakból összeépített keretes korpusza a három támla nélküli székkel együtt az üres sátor-tér eltávolíthatatlan pozitív lenyomata.
„A megyei vadásznapot Kapuvárról Göbös-majorba akarták költöztetni, minél messzebb a világ zajától. Szükségük volt egy építményre, kápolnára, színpadra, tábori miséző-helyre. Még nem kápolna, de már templom: a tisztás szentélye. Emberek gyűlnek terepszín ruhában, némelyik kürttel, más agancsot hoz, díszít. Hubertus mise kezdődik. Zárt csoport a vadászoké. Őriznek egy életformát, ősi tudást. A készülődést a harang mindent átható hangja töri meg. A hívők felé szabályos háromszögben kinyíló tér hátul sem zárul be, feszes vertikális rést formál. A tekintet a végtelenbe fut, közben megpihen a harangon.”(1)
De kik ezek a vadászok? René Guénon gnosztikus filozófus szerint a földműves Káintól származó nemzedékek később felvirágoztatták a civilizációt és a művészeteket. De a „letelepedett, városépítő ember” szisztematikusan ellehetetlenítette és megölte a „nomádot”. Úgy látszik, a bűn nem akadályozza meg az emberi tevékenység kibontakozását, Káint nem állíthatja meg senki. A mai vadászok – az állattenyésztő és vadász Ábel kései utódai – talán éppen a bennünk lappangó rejtett nomádot keresik és hívják elő.
„Egy háromszög alapú barokk szakrális tér gyerekkori emléke után kutatva jöttek elő az útszéli szakrális előképek. A háromszög, mint sátorszerű alapforma. De sokáig nem sikerült elemi erősségű formát találni a lefedéshez. Az építés előtt háromnapos workshop-ot szerveztünk néhány hallgatónak a kápolna berendezésére és ők megtervezték, majd kivitelezték az oltárt és a három széket.”(2)

Jegyzetek
1-2 Gondolatok az alkotóktól, Köninger Szilárdtól és Tátrai Ádámtól

Építészek: Köninger Szilárd, Tátrai Ádám, Stein Júlia
Szakrális berendezés: Németh Orsolya, Orbán Ádám, Péter Zsuzsanna, Tóth Kata, Unger Dóra, Ungerhofer Dániel
Harang: Gombos Miklós
Megrendelő: Kisalföld Erdőgazdaság Zrt.
Kivitelező: Építmény: Bioház Team Kft.