Rákóczi-Aspremont kúria rekonstrukciója, Mád

Építész: Erhardt Gábor
Szöveg: Kovács Ágnes
Fotók: Nagy Károly Zsolt

Mád főutcáján áll az a rangos épület, amit egy 16-17. században épült udvarház egyszintes tömegéből Rákóczi Julianna (1672−1717) és férje, gróf Aspremont Ferdinand Gobert (1643−1708) az 1700-as évek legelején emeletes, barokk stílusú főúri kúriaépületté bővített. A középrizalitos utcafronti tömeg határozott igazodási pont, egykor a városias karakter elindítójává vált, mégis illeszkedik, beolvad a főutcai házsorok közé, nem borítja fel annak léptékét.
Tokaj-Hegyalja, a világörökségi védettségű borvidék 27 településből áll. A szőlőterületek egyötöde Mád település határában fekszik, ami már a 15. századtól vonzotta a szőlőtermelésbe, borkészítésbe fektető főúri, köznemesi és kisnemesi családok letelepedését és a borkereskedők jelenlétét. A borkészítésben lévő gazdasági potenciál magával hozta a présházak, borházak, uradalmi központok változatos építészeti megjelenését, a sokszínű mezővárosi karakter kialakulását. Alapvetően máig is a méltóságteljes, nyugodt, lomha, lusta tömegek, az egyszerű kontyolt tetőidomok, a vaskos terméskő oszlopok adják a világörökségi borvidék fő karakterét – játékosabb részletek, egyedi áttört-faragott famunkák, míves kézműves díszítőelemek, vagy a belső terek művészi festései kíséretében.
Ez a vidék legdicsőbb korát a Rákócziak uralma alatt élte. A települések máig büszkén őrzik ebben a korban épített emlékeiket. Az új évezredben hatalmas befektetői érdeklődés jelent meg Mádon, évről-évre látványosan formálja, gazdagítja a kanyargós utcák épületszövetét, és veszi újra birtokba az elhagyatott szőlődűlőket. A Rákóczi-Aspremont kúriának 2008 decemberétől lett új tulajdonosa a Barta család (Barta Károly és Sándor), aki az egykori Rákóczi birtok híres szőlőterületét, a napjainkra beerdősült Öreg Király-dűlőt már 2003-ban megvásárolta, feltisztította, újratelepítette, hogy az arról termelt szőlő nemes levével töltse majd meg a kúriaépület pincéit, a földszinti vinotéka polcait, így tegye teljessé a történelmi épület újraélesztését. A birtokigazgató-tulajdonos, Barta Károly, nyitott szemléletű üzletember, természetes módon őrizte meg az épület építéstörténetének emlékeit, lakta be hiteles, odaillő funkciókkal a tereit, és öltözteti fel falait kortárs magyar művészek olajfestményeivel.

Építész: Erhardt Gábor
Belsőépítészet: Bálint Ágnes, Igaz Rita
Régészet és falkutatás: Mentényi Klára, Juan Cabello
Falkép-restaurátorok: Boromisza Péter, Nemessányi Klára
Nyílászárók restaurálása: Fabók Balázs
Cserépkályhák: Szebényi Judit