Építészhallgatók Mosonmagyaróváron, BME Urbanisztika Tanszék alkotótábor, 2010

Szöveg: Paál Zsófia

Öt évvel ezelőtt, harmadéves építészhallgatókként született meg évfolyamtársaimmal az elhatározás: jó volna a tervezési feladatok mellett valamit megvalósítani, építeni, közösen, persze majd csak nyáron, és elsősorban a magunk örömére. Mosonmagyaróváron találtunk helyszínt, egy szabadstrandot, ami jellegénél és a frekventáltabb városmaghoz képest félreeső pozíciójánál fogva megfelelő terepnek tűnt ahhoz, hogy szabadon kísérletezhessünk. Segítségünkre volt Lenzsér Péter építész és Wlasitsch Mirkó fogorvos, akik a helyi sporttelep megalapítása óta jelentős szerepet vállalnak a vízi élet népszerűsítésében, fenntartásában és fejlesztésében. Végül egy Facet névre keresztelt, bálnát formázó többfunkciós esőbeálló készült. A helyiek befogadták, és megszerették, neve bekerült a köztudatba, sokak számára kedvelt találkozóponttá vált. Többször felmerült a folytatás gondolata, a városvezetés nyitottá vált egyetemi hallgatók bevonására egy-egy kisebb léptékű probléma körüljárásánál.

BME Középülettervező Tanszék alkotóhete, Valkonya, 2010. július

Szöveg: Bors Eszter

Kis létszámú tábor az aprócska zalai faluban – ezzel kezdődött az egész. Akkor még nem hittük, hogy bármi is megvalósul az általunk tervezett pajtaszínházból.
A tervezés során egyetemi feladatainkhoz képest több korlátozással is szembe kellett néznünk: az első, hogy idealizált fiktív szituációk helyett igazi házat terveztünk igazi embereknek. Létező kicsi faluba, valódi turistaházhoz, ahol igazi gyerekek költik el uzsonnájukat, szavalnak lelkesen verset, vagy épp csak behúzódnak egy nyári zápor elől.
A másik két fontos tényező, mellyel szintén ritkán van dolgunk a képzés első éveiben: a költségek és a megépíthetőség szabta határok, melyek itt meghatározó szerepet játszottak.
Egy épület tervezésekor nagyon fontos, hogy a használók is elégedettek legyenek az elkészült házzal. Ilyenkor általában a leleményes megoldások szinte észrevétlenek maradnak, egyszerűen csak „nincs semmi zavaró az épületben”.