Kisvárosi lakótelepeink
Bökényalj Csongrádon
Szöveg: Balla Regina
Csongrád 16 564 főt számláló népességű alföldi kisváros, mely 174 négyzetkilométeren terül el. Lakosságának több mint egynegyede a hetvenes években épült Bökényalj lakótelepen él. A települést a Tisza kanyargó élő és holt ágai ölelik át, ide torkollik a Körös folyó vize is.
A város kialakulása több mint ezer évre nyúlik vissza, település fejlÅ‘dését egészen a 20. század közepéig elsÅ‘sorban a környezÅ‘ vizek határozták meg. A hatvanas évek városfejlesztési és rendezési törekvései a múlt század vÃzszabályozási munkáinak köszönhetÅ‘en válhattak valóra.
A honfoglalás kori település közvetlenül az egykori Körös és a Tisza keresztezÅ‘désében jött létre. Szent István korában megyeközponttá fejlÅ‘dött, melynek elsÅ‘ ispánja Bököny fejedelem volt. A középkori város egyrészt a környezÅ‘ vizek védelmében ellenállt a harcoknak, másrészt a vizek által többször is megsemmisült. A legnagyobb problémát az egykori Körös-Tisza torkolat jelentette. Az 1784-es katonai felmérés térképérÅ‘l szinte leolvasható, hogy a Tisza bal partjáról beömlÅ‘ Körös vize feltartóztatta, megnyomta a Tisza vizét, és arra kényszerÃtette, hogy képezzen egy új ágat. Ez az ág, az úgynevezett kerekárok védte az egykori középkori várost, viszont magas vÃzállás esetén vÃz alatt tartotta a település környezetét a mai Bökény városrész irányában. A középkori városmagtól délre fekvÅ‘, korábban lápos területek a 19. században 320 holdnyi kiváló minÅ‘ségű termÅ‘földet adtak a helyi gazdáknak, melyet azonban a körösi és a tiszai árvÃz folyamatosan veszélyeztetett. A területen birtokos gazdák ezt megelégelték, s 1841-ben megépÃtették Csongrád elsÅ‘ védelmi töltését, mellyel a keleti Bökény területe részben védetté vált. A Köröst 1855 és 1864 között szabályozták, vizét 600 méter hosszú csatornával a mai torkolathoz vezették, majd a Tisza szabályozás 84. átvágása szintén elÅ‘segÃtette, hogy a Bökény területe a 20. század közepére végleg kiszáradjon.