MODEM-kiállítás és MissionArt-kötet

Szöveg: Szegő György

Szentek bevonulása, 1972

Debrecenben a télen Kondor Béla halálának 30. évfordulójára Hornyik Sándor kurátor rendezett tárlatot. A katalógusban Az apokalipszis motorosa. Káosz és rendszer Kondor Béla világában c. tanulmányát is közli. A néző-olvasó számára nem lehet kétséges, hogy a Kondor-életmű – mind az emberiség eszkatológiai programjának, mind a honi művészet régi-új harcainak szemszögéből – máig időszerű. Kisebb vita is lett körülötte. Most Kondor barátja, Bela Duranci szabadkai építészet- és művészettörténész szerb-horvát nyelven két éve megjelent naplóját magyarul is kiadták. Kortársi olvasata, precíz adatai alapján Kondor új megvilágításba kerülhet.

Kondor Béla: Forradalmár, próféta, melós – MODEM, 2012. 11. 04 – 2013. 02. 17.

A kurátor nem érte be egy újabb Leonardo da Vinci féle „uomo universale” párhuzammal, de nem szorítkozott a forradalmár Kondor sztereotípiára sem. A forradalmár, a próféta és a melós szemszögeinek kontextusait egyszerre állította a befogadói célkeresztbe. A Dózsa-sorozatot 1956 tavaszán diplomamunkájaként védte meg. A munkát „éppúgy inspirálta Juhász Ferenc Tékozló országa, mint Dürer és Rembrandt művészete” – írja Hornyik. Ebben a tárlat-szekcióban kapott helyet A forradalom angyala, a Gyilkosság az olimpián (1972) és az Auschwitz-rézkarc is. Az 1956-os közeljövő előérzete, a forradalom (Kondor által elbocsátott katonaként megélt) leverése – a Duranci-napló közvetítésében – most vált személyes motívummá: kis híján Kondort is kivégezte egy különítmény.

Bela Duranci: Önéletrajz Kondor Bélával – Missionart/Miskolci Galéria, 395 oldal

Bela Duranci naplója egészen új fejlemény. A tavaly 80 éves lett szerző két éve döntött úgy, hogy kiadja a Kondorhoz kapcsolódó tíz év (1962-72) bejegyzéseit. A Kondor-beszédmód, a versek (nem csak) rá tett erős hatását prezentálja. De még erősebb az a gesztus, hogy párhuzamos életrajzokként írja meg a „31-esek” gyerekkorát. Pont ez a kortársi értelmezés-lehetőség veszett volna el örökre e könyv nélkül. (Emlékszem, amikor 1972-ben egy reggel belépett Bálint Jenő építész a BUVÁTI-s műtermbe Kondor halálhírével. Valahol éreztük, amit most Duranci kimond: az a pillanat korszakhatár volt. A szubjektív hangú kötet Nagy T. Katalin és a MissionArt gondozásában azonban egyben egy új Kondor-értelmezés, alapos művészettörténeti dokumentumtár is.