Paksi Odüsszeia
A Városi Múzeum felújítása és bővítése
Építészek: Karácsony Tamás, Boór András, Kern Orsolya
Szöveg: Kerékgyártó Béla
Fotók: Boór András, Gerzsenyi Tibor, Kapolka Gábor, Karácsony Tamás
Pakson a kétezres évek eleje, vagyis másfél évtized óta változó feltételek és koncepció mellett folynak a Városi Múzeum bővítésének tervezési és kivitelezési munkálatai. Az építészeti keret elkészült, amibe a meglévő épület rekonstrukciója éppúgy beletartozik, mint egy új épületrész megvalósítása, valamint a kiállítási terek és installáció kialakítása. Ezzel kapcsolatban olyan általános kérdések is felmerülnek, amelyekről sok vita folyt az elmúlt évtizedekben: mit jelent a mai körülmények között a hagyomány és annak átörökítése? Mi a szerepe ebben a múzeumoknak? Hogyan változtak meg a befogadói attitűdök? Milyen technikai és szakmai-kulturális eszközök és eljárások állnak a bemutatások rendelkezésére?
Bár a paksi régi-új múzeum használatba vétele, kiállításainak berendezése még folyamatban van, maga a történet számos tanulsággal szolgál, ezeket igyekszik az alábbi írás röviden számba venni.
Paks, illetve a mai város helyszíne hosszú és viszonylag jól feldolgozott történelemre tekint vissza. Itt húzódott a római limes, ennek láncolatába tartozott a Lussonium nevű erődítmény a mai település közelében. A Duna menti fekvés és az itt húzódó fontos kereskedelmi út is emelte a hely értékét. A középkori település fejlődését megakasztotta a török hódítás, amely után mind a település állományát, mind pedig a betelepülő lakosságot tekintve újralapításra került sor. A 18. és 19. században alakult ki a mai város történeti városmagja: a Hidegárok Dunába ömlő vízfolyása mentén, illetve körzetében telepedtek meg a közbirtokos nemesek, földbirtokosok; itt építették meg kúriáikat. Az idők során ezen a területen létesültek a város különböző intézményei; különösen az 1870-es közigazgatási reform után, amikor Paks járási székhely lett. Közigazgatás, bíróság, adóhivatal, iskolák, szálloda, egyletek, üzletsor jelezték a város fejlődését.
Építészet, belsőépítészet: Karácsony Építésziroda
Építészek 2001-16: Karácsony Tamás, Kern Orsolya, Boór András (-2014)
Építész munkatársak: Kemes-Hári Balázs (2009, 2014), Kund Iván Patrik (2014-15)
Építészeti részletképzés és konstrukció (új épületszárny): Gerzsenyi Tibor (2014)
Művezetés 2014-16: Karácsony Tamás, Kern Orsolya
Tartószerkezet: Ther Antal
Elektromos tervezés: Németi Ferenc
Automatika: Labádi Mihály
Tűzjelző berendezés: Sebestyén Csaba
Gépészet I. ütem: Simon Zoltán
Gépészet II. ütem: Oltvai Tamás
Hőszivattyú: Lorberer Árpád
Kiállítási installáció: Vasáros Zsolt, Eiszrich Ágnes
Falkutatás: Gere László
Falképkutatás: Lángi József
Megbízó: Paks város Önkormányzata