Gondolatok a Népliget Center Irodaházról

Építészek: Hőnich Richárd, Cságoly Ferenc, Szabó Levente, Marosi Bálint, Józsa Ágota, Terbe Rita
Szöveg: Bujdosó Győző
Fotók: Bujnovszky Tamás

Új irodaház magasodik a Könyves Kálmán körúton, a népligeti autóbusz-pályaudvar és az M5-ös vasúti felüljárója közt. A környék identitása most van átalakulóban. Megvannak a régi elemek, de láthatunk egy, még egyelőre bizonytalanul megjelenő, új irodaházakból, kereskedelmi épületekből álló épületfüzért is. A Népliget Irodaház úgy ül a helyén, mintha már időtlen idők óta itt lenne. Erős, expresszionista formák születtek, és az új irodaház nagyon karakteres stilizálást mutat. Egyfelől valamiféle természeti elemnek, sziklacsoportnak hat: a felület struktúrái egyfajta geológiai épülést asszociálnak. Az építettség felől viszont erődre, bástyára is visszavezethető, a körkörösen falazott és tompaszögekkel megtört síkjaival. A tetőzettel fedett tömegek bizonyos nézetekből kifejezetten ház-szerűek, oromfalas bütüket látunk, sőt, kelet felől mintha egy hatalmas, timpanonos antik rom sziluettje rajzolódna ki.
A hét-kilenc emeletes tömegek – többször megtörve és behasítva – egy szabálytalan sokszögű udvart vesznek körbe. A körútról gyalogszerrel az északi irányból jutunk be, itt jobbról ferdén kifelé döntött síkú tömeg néz ránk, balról a bejárati út robusztus pillér-tömbbel alátámasztott, ferde alsó síkú tömeg alatt vezet. A belső kert inkább valamiféle kvázi-liget, festői domborzattal, absztrakt vízesésekkel, erőteljes palló burkolatokkal. A gyalogosan érkezőnek ebből a belső kertből megközelíthető a három épülettest egy-egy recepciós tere és függőleges közlekedőmagja. A liftek előtt, az udvari homlokzaton elválik a födémektől a parapetfalak szalagja; függőleges bevilágító aknákat határolnak, amikre az egyes szintekről az üvegezett liftajtókon és egy-egy mellvéd mögül közvetlenül is kipillanthatunk. Ezek a „lichthofok” apró, de jelentős, újabb játékot visznek be az épületcsoport – amúgy súlyos – dinamikájába: a parapet-szalagok mögött, az alsó szinteken visszahúzott üvegezés miatt áttört-perforált, szobrászi struktúrákat láthatunk, úgyhogy egyáltalán nem rossz egy kis üldögélés ebben a furcsa, völgykatlanra emlékeztető udvarban. Egyébként is, a külső csak elsőre barátságtalan. A felületek a geológiai jellegű strukturálásuk szerint folyton váltanak, és a váltások nagyon igényesek, kihasználják az alkalmazott gyártmány extráit: a parapetfal alsó síkján, az üvegezés felett éles szemöldökprofil fut, erős, megtükrözött árnyékcsíkokat vetve az üvegezésre, kihangsúlyozva a parapet-csíkok lebegését. Pedig egyáltalán nem anyagtalan ez a matéria, a vakolat szürke felülete ferdén dörzs-nyomos. Az ablakok nyitható és fix mezőkből álló üvegezését a vakolat és a nyílászárók színével azonos, szürke tónusú üveg-parapetek és tömbönként különböző színű, éjszaka kivilágítható üvegcsíkok egészítik ki. Ez a szürke is – a semlegesnél valamivel melegebb, galambszürkének mondanám – egy kifejezett alkotói elgondolás volt. Eszerint a borongós, szürke napokon az épület teljesen feloldódik, elanyagtalanodik az égbolt hátterében.

Generál- és építésztervező: Hőnich Richárd DLA, Cságoly Ferenc DLA – Építész Stúdió Kft.
Építész társtervezők: Szabó Levente DLA, Marosi Bálint DLA, Józsa Ágota, Terbe Rita – Hetedik Műterem Kft.
Építész munkatársak: Simon Orsolya, Almer Orsolya, Tánczos Tibor
Környezettervezés: Dr. Balogh Péter István, Gyüre Borbála – S73 Kft.
Statika: Gonda Ferenc, Horváth Csaba – Dékettő Statikus Iroda Kft.
Gépészet: Dr. Morlin András, Cser Ildikó, Cseh Tamás – Axima-Suez Kft.
Elektromos tervezés: Kovács György, Ivanics Zoltán; Barna Gábor – Provill Kft.; Kód Kft.
Épületszerkezetek: Becker Gábor DLA, Varga Edit, Kapovits Géza, Esztergályos Viktor, Kuntner Ferenc – ADECO Kft.
Akusztika: Józsa Gusztáv – Józsa és Társai Kft.
Üvegbeton-portáspult: Fekete Zsuzsanna üvegművész
Festmény az előcsarnokban: Halmi-Horváth István festőművész
Generálkivitelezés: Narva Kft.