Almásy kastély Látogatóközpont, Gyula

Építészek: Földes László, Balogh Csaba
Szöveg: Pálinkás Edit
Fotók: Bujnovszky Tamás

Az utóbbi években hazánkban is megjelentek azok a külföldön már bevált multidiszciplináris kiállítások, amelyek több nézőpontból, átfogó gondolkodásmóddal közelítenek meg bizonyos témákat, legyen szó akár képzőművészetről vagy természettudományról. A gyulai kastély ennek a folyamatnak egy fontos állomása, ahol az építészeti rekonstrukció olyan interaktív megoldásokban bővelkedő kiállítótér létrehozásával kapcsolódik össze, amely alkalmassá teszi könnyedén befogadható, mégis sokrétű tudás közvetítésére.
A gyulai kastély első épületét Harruckern János György építtette, aki a török hódoltság visszahúzódását követően III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, és unokája, Wenckheim Ferenc idejében élte igazi fénykorát. Az Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. A második világháború után a kastélyt államosították, szakmunkásképzőt, ápolónőképzőt, majd csecsemőotthont helyeztek el benne. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki, magát a kastélyt a rendszerváltás utáni években fokozatosan kiürítették. A felújítás előkészítése 2011-ben indult, majd 2014-ben egy nyertes Európai Uniós pályázat révén megindulhatott a kivitelezés.
Az Almásy kastély mindig nagy szerepet játszott a térség kulturális életében. 1746-ban itt tartották az első színházi előadást, az Erkel család több generációja adott zenei estet, és Munkácsy Mihály is itt kezdett ismerkedni a festészettel, a régi családi arcképeit javítgató Szamossy Elek keze alatt. Múltbeli rangjához híven a kastély – azon túl, hogy megjelenésével és kiállításának színvonalával tovább erősíti Gyula turisztikai vonzerejét – szervesen beépül a város életébe, funkcionális egységbe foglalja a fürdő és a vár közötti területet.

Építészeti tervezés: Földes és Társai Építésziroda Kft.
Felelős építészek: Földes László, Balogh Csaba
Építész munkatársak: Csűri Johanna, Deigner Ágnes, Holics Tamás, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Vértesy Ágnes
Tartószerkezet: V. Nagy Zoltán, Szopkó István – Lapidárium Mérnöki Kft.
Épületgépészet: Lucz Attila – HVArC Mérnöki Iroda Kft.
Villamos tervezés: Balázs Judit, Balázs Péter – Artvill Mérnöki Iroda Kft.
Kerttervezés: Szászné dr. Várkonyi Adrienn – Szász Kert Bt.
Belsőépítészet, installáció: Földes és Társai Építésziroda Kft., Konkrét Stúdió Kft.
Felelős belsőépítészeti tervezők: Földes László, Balogh Csaba
Belsőépítész tervező: Szlabey Balázs
Belsőépítész munkatársak: Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter
Kiállítás kurátora: Sz. Szilágyi Gábor
Társkurátor: Lukács Zsófia
Kiállítási koncepció: Virág Zsolt
Arculat, művészeti tanácsadó: Flanek Péter
Enteriőr szakértők: Igaz Rita, Lukács Zsófia, Semsey Balázs, Tóth G. Péter
Világítási koncepcióterv: Haász Ferenc
Építtető: Gyula Város Önkormányzata, dr. Görgényi Ernő polgármester
Kivitelezés: Modinvest Építőipari– Beruházó- és Kereskedelmi Kft., Stilfa Kft.