A Boldog Meszlényi Zoltán új plébániatemplom

Építész: Jahoda Róbert
Szöveg: Meggyesi Tamás
Fotók: Bujnovszky Tamás

Kelenföld lágymányosi egyházkerület új katolikus templomának értelmezésére és értékelésére aligha kerülhet sor anélkül, hogy röviden meg ne idéznénk a szakrális építészet egészének jelenkori állapotát, és be ne lépnénk az ezzel kapcsolatos diskurzusok világába.
A teológiai, liturgiai, kultúrtörténeti, lélektani, szociológiai stb. és építészeti munkák szaporodása arra utal, hogy a vallásosság szerepének háttérbe szorulása mellett – vagy talán éppen emiatt – nő az érdeklődés a téma iránt. Talán ennek is köszönhető, hogy 2000-ben jelent meg az utóbbi 50 év talán legátfogóbb munkája, Lindsay Jones A szakrális építészet hermeneutikája című kétkötetes műve. Kunszt György még utolsó éveiben – egyre romló látása ellenére – feldolgozta a könyvet, és 2007-ben előadást is tartott róla . A könyv a szakrális építészettel kapcsolatos jelentésrétegeket három csoportra osztja: ezek az orientáció, az emlékezés és a liturgikus cselekmények befogadása. Témánk szempontjából különösen az első, az orientáció igényelhet figyelmet, mert az új lágymányosi templom ebből a szempontból ad többet az átlagosnál. Lindsay Jones szerint az orientáció célja az égi archetípus, mint „mennyei Jeruzsálem” bemutatása (homológia), a történelmi szakrális előképhez való viszony (konvenció), valamint az égtájakkal és az égitestekkel való kapcsolat (asztrológia). Vagyis háttérbe szorul a szakrális épületnek a használó közösséghez, a társadalomhoz, továbbá a természeti és épített környezetéhez való viszonya. Pedig ami ez utóbbit illeti, az urbanizáció jelenkorában egy új szakrális épület olyan környezetbe is kerülhet, mint az új kelenföldi templom esetében is, ami mind társadalmában, mind térbeli rendjében és építészetében idegen közegnek számít. Szemben a tradicionális városokkal, ahol a szakrális épület még a város szellemi és fizikai centruma, „oriense” lehetett, és többnyire fizikálisan is kimagasodott környezetéből, ma jellegében és léptékében is eltörpülhet a panelházak rengetegében, jelesül két tízemeletes toronyház között. Ráadásul a Fehérvári útra néz, de egy többszörösen elavult, már régóta átépítésre szoruló kereskedelmi központ hátsó, kiszolgáló udvarával határos, így helyzeténél fogva is potenciális oázisnak tekinthető.
A BME-en 2014 végén került sor Katona Vilmos nagyszabású doktori értekezésének védésére, aki elsősorban a liturgikus reformok tükrében vizsgálja a modern templomépítészetet Európában 1989-től napjainkig. Ő már megemlíti a témát, de mivel figyelme a belső térre irányul, a külsőnek és a környezetnek ő sem tulajdonít különösebb jelentőséget. A plébániatemplom funkciójának a közösségi központ irányába történő kitágítása egyébként nem új. Kevesen tudják, hogy az iszlám világban legalább ezer éve él a külye tradíciója, ami egy olyan körülkerített épületegyüttes, „város a városban”, amiben a szakrális épületek mellett iskola, kórház és más szociális intézmények is helyet kaphattak. Sibyl Moholy Nagy szerint lehetséges, hogy a keresztes vitézek beszámolói hatással voltak a beginák kialakulására és elterjedésére is 12-14. században, különösen Németalföldön és Flandriában . A beginák egy része bizonyos szociális ellátó szerepet is betöltött. Közülük sok ma is üzemel, így pl. a híres amsterdami Begina. Nem kizárt, hogy a közösségi és kulturális szerepet is felvállaló mai plébániatemplomok ennek a fejlődési sornak az örökösei lesznek. A lágymányosi új templomegyüttes is ebbe az irányba mutat.

Építészet, belsőépítészet: Jahoda és Páricsy Építésziroda
Felelős építész tervező: Jahoda Róbert
Társtervezők: Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz
Építész munkatársak: Fái Zsuzsanna, Horváth Zoltán, Safranka Péter, Balaskó Miklós
Belsőépítészet: Jahoda Róbert, Zwickl Teréz
Egyházépítészeti koordináció: Sandner Zoltán, Kontsek Ildikó, Dr. Füzes Ádám
Statika: Zoltán Katalin, Petrilla Zsolt
Épületgépészet: Hucker Csaba – HÉT Tervezőiroda Kft.
Épületvillamosság: Tóth László, Kovács Sándor, Fürst Katalin – Elektro-Line Kft.
Épületszerkezetek: Reisch Richárd, Rákosa Sándor – Frt Raszter Kft.
Látványbeton: Kapu László – Szabvány és Minőség Kft.
Akusztika: Juharyné Dr. Koronkay Andrea – Akuplan Kft.
Tájépítészet: Szűcs Gábor, László Viktor – Szilszakáll Kft.
Üvegművészet: Borbás Dorka üvegművész
Oltárszobor és beton: Tóth Dávid szobrászművész
Szentélymozaik: Tölg-Molnár Zoltán és Gábor István festőművészek
Ötvösmunkák: Tárkányi Csaba ötvösművész, Bajcsy Lajos grafikus – Abagold Kft.
Kovácsmunkák: Kulcsár Bence – Vasverő Kft.
Stáció domborűvek: B. Kopp Judit szobrászművész hagyatékából
Asztalosmunkák, bútorok: Slánicz Ervin asztalosmester
Oltárfal és látszóbeton elemek: Kovács Gábor – MRB. Exclusive Beton Kft.
Generálkivitelező: Alp-Inter Magasépítő Kft.
Lebonyolító: Kima Studio Kft.