Alaprajz nélküli építészet

Szöveg: Botzheim Bálint
Modell: Kapitány András

Növényként növekvő megastruktúra? Low-Tech felhőkarcoló, vagy high-tech wetware1 élőlény?
A léptékét nehéz követni, nem tudjuk hol van a fent és a lent. A kristályos-organikus képződménnyel Kapitány András tudatosan visszatér a számítógépen kívüli világba, és újra a fizikai törvények által meghatározott anyagiság formavilágát, kifejezésmódját keresi. Önmagát a jövő építészeti formanyelvét kutató művészként határozza meg. Szoborszerű építményének pedig különös aktualitást ad, hogy a rendezetlen struktúrákban kialakuló felületosztás2 kérdéskörét járja körül. A rendezetlen struktúrák és a felületosztások a digitális építészeti kutatások egyik fókuszpontjában vannak, a téma analóg módszerekkel történő megközelítése, hidegzuhanyként hat.

Szegő György: (Non) architecture – Avagy Kapitány András (nem) építészete

Az Óbudai Társaskör tárlatán Kapitány nem-festőként jelentkezett. A 90-es években festő-, majd intermédia szakon végzett a Képzőn – az építészet érdekli. Amikor azt a műfaji megjelölést használja: non-architecture, elhatárolódik az építészettől, talán, mert a szó számára nem elég pontosan fedi az ő architektúra-fogalmát.

(Részletek Szegő György Új Művészet 2008/1-es számában megjelent írásából)