Úgy gondolom, Jánossy Györgyöt mindenki ismeri. Ezért nem beszélek az életéről, pedig milyen kalandos élete volt! Egyetemistaként a kitelepített Műegyetemmel Németországban, végigélve a Harmadik Birodalom végnapjait, s a front elől észak felé menekülve. Amikor cigarettáért vettek vonatot, hogy elérjék a biztos menedéket, Dániát.

A huszadik századi magyar építészet egyik kimagasló alakjáról mutatott be kiállítást a HAP Galéria 2012. szeptember 11. és október 12. között. A tárlathoz mellékelt kiadványban jelent meg az a tanulmány, amelynek részleteivel most felidézzük a modern építészet egyik kimagasló hazai alakját. A közlés másik apropóját…

Talán sehol sem volnának időszerűbbek Kotsis professzor úr óvó-intő, iránymutató gondolatai, mint itt, a Műegyetem berkeiben, ahol a jövő építész-nemzedéke készül az életre, az építészet útvesztőkben bővelkedő világában. Ezeket írta a professzor úr 1944-ben kiadott tervgyűjte- ményében: „Egyes hallgatók építészet felfogása…

Édesapám nyugdíjba vonulása után, hetvenéves korában, gondos munkával összerendezte építész élete alatt nagy gonddal összegyűjtött dokumentumait és átadta a Magyar Építészeti Múzeumnak. A családban örültünk a döntésének, bár én a magam részéről nem is hallottam akkoriban, hogy van nálunk ilyen lehetőség…

A JUST ARCHITECTURE? címet viselő kutatási projekt szerves részét képezi a luzerni Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyeteme (LUASA) CreaLabjának interdiszciplináris tematikájának (2012). A Creative Living Lab (Alkotó Létezés Laboratóriuma) olyan összefüggéseket kutat, hoz létre és fejleszt, amelyek támogatóan hatnak…

Mely jutalom lehetne nagyobb egy művésznek; egy életen át a szerethető, a bőkezű és az elegáns pózában lenni, vagy a foglalkozásában a legmagasabbra jutni? Az elfogadott és tétova válasz az, hogy a két viselkedés összeegyeztethető, hogy nem létezik ilyen elkülönítés, pontosabban szólva vannak olyan emberek, akik etikus viselkedésükben…

Szlovénia 1991-ben bekövetkezett függetlenné válásával a politikai viszonyok visszavonhatatlanul megváltoztak. Mindez rövid időn belül hatással volt az építészetre és a városfejlődésre. Az építészek, akik eddig hatalmas irodákban, együtt dolgoztak, most saját műhelyeket alapítottak. A legbecsvágyóbbak új építészeti nyelvet próbáltak keresni…

Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa volt az első világháború előtt. Fokozatos fejlődés hozta létre századfordulós virágzását, harmonikus városközpontját a magyar szecessziós középületekkel. Közvetlenül az első világháború után az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban is harmadik volt még Belgrád és Zágráb után…

Az Europan 11 tervpályázat magyarországi színhelyéül egy mára felszámolt gyárterületet választottak a szervezők. Jelentős sikert aratott a szegedi helyszín, nagy számmal érkeztek hazai és külföldi pályaművek egyaránt. A város főépítészével a tervpályázatról és az aktuális fejlesztésekről beszélgettünk.