Fáradhatatlan életének nyolcvanadik esztendejében, 56 hivatásának szentelt év után, 2011. január 10-én elment Hofer Miklós. Építészetünk és építészeti közéletünk egyik nagy alakja, korszakot formáló személyisége távozott. Nyugodjék békében! Alkotásai, amelyekkel megjelölt jó néhány kitüntetett pontot itthon és a nagyvilágban, velünk maradnak.
In memoriam Heckenast Péter
Élt nyolcvanöt évet. Szép kor, mondják ilyenkor gyakran az életben maradottak és szinte azonnal az elkerülhetetlen halálra gondolnak ők is, ahonnan visszatekintve nincs jövő, nincs jelen, már minden csak múlt. Pedig az építészek, főként a városrendezők életük során mindennapjaik nagy részét a jövőben töltik, miután alapvető feladatuk megtervezni…
Preparált építészet
Megszokhattuk már, hogy egy építészeti mű legfeljebb körülírható: analógiákkal, párhuzamokkal, költői vagy kevésbé költői képekkel, metaforákkal vagy képzettársításokkal, idézetekkel és idézőjelekkel – próbálkozunk. Pedig valójában csak tér van, arányok, hangok, fények és színek vannak, emlékek jutnak eszünkbe, képzettársításaink támadnak.
Rejtett öko-praxis
A kicsi szép – mondja az ökológiai közgazdaságtan egyik úttörője, Ernst Schumacher korszaknyitó művében. Ezt a leckét érdemes lenne megtanulnunk, különösen most, a válság közepén, és különösen nekünk, magyaroknak. Mert amellett, hogy mernünk kell nagyot álmodni, legalább ennyire tudnunk kell kicsiben gondolkozni – ha ez a realitás.
Paradicsomi tükörkép
Az óvoda lakóépület jellegű, több helyen visszaköszönnek Turi lakóházakban kikísérletezett megoldásai. A funkciók jól elkülönítettek a térben, a gyerekek birodalma a földszintet foglalja el, az emeleten csak a kiszolgáló terek (irodák, személyzeti öltöző, mosdó, pihenőhely) kaptak helyet. Az alaprajzi rendszer is világos: belső kert – körbefutó folyosó – a bejárati oldalon két szinten…
Tőmondat, fölösleg nélkül
Olyan ez a ház, mint egy tőmondat (alany-állítmány). Nincsenek fölösleges dolgok és fölösleges hatások. Természetes egyszerűség és nyíltság jellemzi. Minden az, aminek látszik. A fal fal, a tető tető, az ablak ablak. Azazhogy mégis, alig észrevehetően kilép koordináta-rendszeréből, vagy inkább megduplázza azt.
Áramvonalak
Hatvan új buszpályaudvara kapcsán elsőként az a benyomásunk, hogy nem az épületen, az itt elért építészeti minőségen múlik majd az utazáshoz fűződő élmények megítélése. A meghívásos pályázat útján kiválasztott tervezőpáros biztos kézzel, képletszerűen kezeli a klasszikus elemkészletet. A lekerekített sarkú háromszögben vezetett perontető szervezi…
Montázs idézetekből
Erős lejtés, a ház a felső telekhatáron. A lapostető szerencsés választás. A fekvő hasáb tömege, egyszerűsége formai alapvetésnek tekinthető. Ezt ellenpontozza a bejárat felőli oldal hangsúlyosabb formálása két előreugró párkánnyal és az ezeket átdöfő kémény hasábjával. Az épület déli oldalának teljes hosszán végigfutó üvegfal a sarkon még be is fordul…
Kenyérgyári capriccio
Siófok a Balaton fővárosaként fejlesztéseinél időben elszakadni igyekszik a part menti lineáris településfejlesztéstől. Az egykori Kenyérgyár megüresedett épületében elképzelt kulturális központ déli irányban is gyalogos távolságon belül van a centrumtól. A már évek óta nívós kiállításokat bemutató – lassan romossá váló – épület hasznosítására kiírt pályázaton 64 csapat indult.
Hylozoic Ground
Kanada Philip Beesley több éve futó projektjének egyik újabb látványos bemutatóját hozta Velencébe: a University of Waterloo School of Architecture-rel közösen készített Hylozoic Ground-ot. A projekt a kísérleti építészet módszereivel újraértelmezi az őstermészet jelenségeit, a vadon fogalmát és minőségét.
A fény városán át
Az Eger melletti Selypen 1906-ban született Kepes György hosszú utat tett meg, amíg a kis falutól eljutott Bostonig, ahol világszerte ismert intézetalapító teoretikus, művész lett belőle. Aligha találunk a 20. században más olyan művészt, aki vizuális nyelv lehetőségeinek a tudományos gondolkozással való összeköttetésében és a művészet társadalmi hatóerejének…
Antikolt tömeg
Az 1963-ban megnyitott szombathelyi Iseum romkertjének helyén ma újra szentély áll. A napvilágra került adatoknak a korábbi ismeretanyagba való beépítését a 2001-3 között Sosztarics Ottó régész Mezős Tamás építész végezték. Az „Iseum-rekonstrukció” koncepciója az volt, hogy az új szentély teljes tömegében mutassa be ókori előzményének mását.