Utóirat mellékletünk jubileumi számához érkeztünk: idén ünnepeljük a Magyar ÉpÃtÅ‘művészet folyóirat elsÅ‘ megjelenésének 120. évfordulóját. A jeles alkalomra egy visszatekintÅ‘ válogatással készültünk, az Utóirat immár 22 évfolyamot átfogó lapszámaiból gyűjtöttünk Ãrásokat. 2022-ben, a Magyar ÉpÃtÅ‘művészek Szövetsége alapÃtásának szintén 120. évforduláóját ünnepelve, egy kötetnyi válogatást állÃtottunk össze a folyóirat Ãrásaiból. A mostani válogatásunkban idÅ‘rendben, évenként elevenÃtjük […]
MÉ Utóirat
Egy közös pályakép: Csete Ildikó és Csete György
Szöveg: Keserü Katalin Cs. Györgynek, születése 85. évfordulójára Miért jár a fejünkben ma is ez a két ember? Akiknek ritka közös fotói olyanok, mintha 100 évvel korábban készültek volna egy összetéveszthetetlenül különbözÅ‘ emberpárról: szigorúan szorosra fűzött ruhájú, kerekded arcú nÅ‘rÅ‘l (akinek haja határozott formában övezi az arcát) és egy keskenyebb, élesebb karakterű férfirÅ‘l (akinek ritkuló […]
Művész-szüleim hagyatékgondozása – digitálisan
Szöveg: Csete Örs Nagy László: Elhullt bolondok nyomán Dehogy merevÃt meg delelés még romlatlan madár a májam gyöngy még bennem az elrendelés hogy a bolondok útját járjam amÃg a vérem kereke jár a szél amÃg számat csiszolja lesz a veszett ügynek bolondja békákkal tüzdelt kalap alatt lesz a májusért fölkelt beszéd ha napozik a […]
Fénytengely és világÃtó szirom-nyelvek
Ornamentika és nemzeti formanyelvkeresés Csete György épÃtészetében Szöveg: Baldavári Eszter A szecesszió mint mozgalom A 19. és 20. század fordulóján a historizáló épÃtészet mellett megjelent a szecessziós mozgalom, melynek égisze alatt az egyes nemzetek a rájuk jellemzÅ‘ formavilággal, a művészek szabad formaalakÃtásával igyekeztek bemutatni művészeti alkotásaikat. A nagyobb európai birodalmak a gyarmatországok népművészeti tárgyaival az […]
Kontinuitás, komplexitás és megjelenés
Mi a valóság a digitális tervezÅ‘k számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az Ãrás a valódiság legújabb keletű változatai egyikérÅ‘l szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális épÃtészet fejlÅ‘dése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlÅ‘déstörténet újabb epizódja, amely megkÃsérli meghatározni az […]
Az épÃtészet határterületei
Parametrikus épÃtészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az épÃtészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az épÃtészet számára ma még nem elérhetÅ‘, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedbÅ‘l, amelyek az épÃtészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az épÃtészeti tervezÅ‘i folyamat […]
[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!
A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készÃtettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! cÃmű nemzetközi workshop résztvevÅ‘i. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működÅ‘ System D Academy és a TéreltérÃtés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]
Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században
Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Barcelona agglomeráció, Spanyolország, 1964–1970 Szöveg: BenkÅ‘ Melinda Fotók: BenkÅ‘ Melinda, Bach Péter Az európai paneles lakótelepekrÅ‘l az MÉ 2014/2. számában indult cikksorozat. Grenoble, Magdeburg és Vilnius után most Barcelona egy, a turisták által nem ismert arcának feltárására vállalkozik a szerzÅ‘. A repülÅ‘tér és a belváros közt félúton, a 4,6 milliós metropolis […]
Lantos Ferenc és az épÃtészet
Emlékezés a Mesterre Szöveg: Keserü Katalin Lantos Ferenc 2014. december 20-án, 85 éves korában hunyt el. Az MMA tagja volt, Munkácsy- és Kossuth dÃjas. Martyn Ferenc volt a mestere. A 70-es évek elején a Pécsi TervezÅ‘vállalatnál dolgozott, ahol elsÅ‘sorban középületekhez készÃtett zománcképeket. MegalapÃtotta a Pécsi Műhelyt, művészetpedagógusként tanÃtványaival Pécs szellemi életének autonómiáját erÅ‘sÃtette. Elméleti és […]
SzÃnkeretek – A polikróm város kialakulása
Lechner Párizsban Szöveg: Barry Bergdoll Lechner Ödönnek az 1890-es években és a 20. század legelején készült, rendkÃvül eredeti munkáit túl szorosan kötjük a hagyománnyal szakÃtó szecesszióhoz és más tervezÅ‘k – például a katalán Antonio Gaudà vagy a finn Lars Sonck – stÃlusához, a népművészettel átitatott szecesszióhoz. A viták nyomán, miszerint Lechner vajon személyes élményeket is […]
Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció épÃtésze
Nemzeti stÃlusok Európában Szöveg: Sármány-Parsons Ilona Lechner Ödön kÃsérlete, hogy egy magyar épÃtészeti stÃlust teremtsen, több mint száz éve heves elméleti viták tárgya. Minden nemzedéket arra ösztönöz, hogy újra meg újra megkÃsérelje megvalósÃtani Lechner álmát, de mindig heves politikai vitákat vált ki. A nemzeti stÃlus megteremtésének gondolatával a magyar művészek nem álltak egyedül a hosszú […]
A vagabondok nemzedéke
Szerves épÃtészet ma Szöveg: Kuli László A magyar organikus épÃtészet alapgondolatait, alapköveit a két nagy hatású mester, Makovecz Imre és Csete György rakta le. TanÃtványi nemzedékek sora került ki kezeik alól, szakmai jelenlétük megszűnése hatalmas űrt hagy utánuk. Kérdés, hogy az életművek gondozásán, ápolásán kÃvül meg tud-e maradni szellemi örökségük az épÃtészeti nyelvben? ÉlÅ‘ gondolatként […]