Nyolc lágyan ívelő acélplasztika, három korai vázlat és három famodell – ennyi jutott a tavaly ősszel 86 évesen elhunyt Pán Márta életművéből a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítására. Ennyiből is impozáns képet kap a magyar származású szobrásznőt alig ismerő hazai közönség arról, akinek köztéri plasztikái ma is ott állnak Párizs, Tokió, Ottawa vagy Amszterdam sűrűjében.
2009/4
Közösségek a téren túl – EveryVille 2008
Aaron Betsky, a 2008-as Építészeti Biennálé főkurátora 2008 nyarán online ötletpályázatot is meghirdetett a világ bármely építészhallgatójának: építészeti- és látványelemekből tervezzenek „a téren túl létező kisvárost”, Everyville-t, ahol a közösséget a kommunikáció szervezi.
Demoscene közösség
A program indítása után elsötétül a képernyő, majd elektronikus zörejek kíséretében egy komor színpad jelenik meg. Középen amorf test, amely szinkronban az első ütemekkel megvonaglik – ekkor válnak érzékelhetővé arányai, a részek törzs és végtagok benyomását keltik.
Ritmus és Dimenzió
F. Farkas Tamás festő munkássága nem sorolható be a szokásos művészeti kategóriák mentén, sikeresen találja meg az egyensúlyt a tudomány és képzőművészet határán. Alkotó képzelete kimeríthetetlen, ugyanakkor művei esztétikailag magas színvonalat képviselnek.
A matematika a természet nyelve?
A matematikatudomány nemzetközi évét egy nagyszabású kiállítással ünnepelte a Német Technológiai Múzeum, amit egyetlen kérdőmondat köré épített: Lehetséges, hogy a természet nyelve a matematika? A Mathema a világ józan rejtélyei közé viszi a látogatót: a matematikai gondolkodás természetét elemzi.
A modernek, mint romok
Az egyik legfrissebb szellemű bécsi vizuális műhely, a Generali Alapítvány kiállításai változatlanul az experimentális művészet és építészet jelenségeit elemzik, prezentálják. A most látható kiállítás a 20. sz. kezdeteitől a modernek utópikusan merész, optimista terveit tekinti át, melyeket az emberibb és kortárs társadalom létrehozásának jegyében vizionáltak.
Brunel Award 2008
Tizedik alkalommal döntöttek 2008-ban, ezúttal Bécsben, a Brunel Award odaítéléséről. Két magyar munka is dicséretben részesült. Az egyik a budapesti Keleti pályaudvar indulási oldalának előcsarnoka, a Lotz-csarnok, a másik a szegedi pályaudvar rekonstrukciója.
Elveszett és felfedezett
Barabás Márton festőként végzett a Főiskolán a 70-es évek végén. A megfoghatatlan zenét ragadta meg képeiben. Kompozíciói szemet gyönyörködtetők voltak, mégis elemi erejű geometriaként „szólaltak meg”. Fraktálok rendeződtek szvit formákba.