Zalotaynak Magyarországon ma is legendája van. És nem tudom, volt-e már Budapesten a harmadik évezred globális (város)architektúrájára provokatívabban reagáló, végleteiben elgondolkodtatóbb kiállítás, mint Zalotay Elemér építészé. Az anyagot 2005. november 9. és 28. között tekinthettük meg a Hajós utcában…
Folyóirat
Zalotay 80 – Közeli és távoli párhuzamok
Zalotay Elemér munkásságáról 2005. november 9-28. között kiállítást láthattunk a Hajós utcában, az N&n galériában. Erre a kiállításra jelentős rajz és fotóanyagot gyűjtöttek a kiállítás kurátorai már 2005-ben. Idén, amikor Zalotay Elemér 80. születésnapját ünnepeljük, a Fugában Zalotay életművének bemutatására, munkássága értékelésére…
Levél Zalotay Elemérhez
Nem szeretném közhellyel kezdeni, de itt mégis muszáj. Az idő gyorsvonati sebességgel rohan, pedig mintha csak tegnap lett volna, amikor először találkoztunk Szombathelyen. A Mérnök-Orvos-Pedagógus (MOP) házban néztél nagyot a szobám falára felrajzszögezett svájci autótérképre, amit nemrég hoztam haza magammal.
A szükség mint építészeti program
Az újabb kori építészet történetét árnyékként írja körül a szükség mint tervezői program. Az árnyék formája és iránya korszakonként változott, a rászorulók körülhatárolása, felismert vagy feltételezett igényei és az építészetnek aktuálisan tulajdonított illetékesség szerint, de szerepe a modernitás kultúrájában…
Velencei Biennále – itthon
A Velencei Biennálén bemutatott magyar kiállításokat a zárás után rendszerint a hazai közönség is láthatja. Ezúttal ezt azért is fontos, mert Velencében a magyar pavilon több száz építészhallgató készítette modelljéhez a pavilonban bajosan lehetett a közelébe kerülni. Azonban Velence után a Pécsi Tudományegyetem…
Breuer Marcell Doktori Iskola ’06-’11
A Breuer Marcell Doktori Iskola könyvét felütve azonnal megragad és inspirál a belívek indító lapja. Elegáns teli feketével induló oldalpár, majd egyet lapozva izgalmas, a feketeséget áttörő fekete-fehér térgrafika robban tekintetünk elé. A könyv szimmetrikus grafikai terve lehetővé teszi az elő- és hátlap egyszerre kompozícióba álló szemlélését.
Magyarország híres villái
A Magyar Építőművészek Szövetsége szeretettel meghívja Önt a Magyar- ország híres villáit bemutató kiállítás megnyitójára és a „Magyarország híres villái” c. könyv bemutatójára
2013. április 18. (csütörtök) 14:00 óra
Kós Károly terem, MÉSZ székház
Antoine Roegiers – kortárs középkor
Az Albertina 10 éve történt újranyitása előtt, és azóta is a németalföldi grafikák egyik legjelentősebb múzeuma. Ezúttal is vagy 170 főművet válogattak össze a középkor alkonyától a virágzó barokkig. A kezdeteket az a terem kínálja, ahol Jan van Eyck, Dirk Bouts rajzai láthatók. A súlypontot a „Holland aranykor”, a 17. század adja, Rembrandttal és iskolájával.
Bau Herren Preis 2012
Az Építők és Építtetők Díja az osztrák építészet egyik legtekintélyesebb megmérettetése. 1967 óta évenként ítéli oda az Osztrák Építészek Szövetsége azoknak, akik olyan épületeket vagy tájépítészeti műveket hoztak létre az előző három esztendőben, amelyek kifejezik a funkciójukat, tükröződik bennük a közösség karaktere és stílusa…
Diébédo Francis Kéré
Diébédo Francis Kéré Burkina Fasóban megvalósult épületeivel számos nemzetközi építészeti díjat kapott mind az építészeti minőségüknek, mind szociális érzékenységüknek köszönhetően. Munkáinak vezérelve „az önsegítés segítése”, amelynek révén a nemzetközi tendenciáknak megfelelő tervezési elveket ötvözi…
Fotográfia, mindenek felett
Jó ideje a leginkább populáris kommunikációs eszköz a fotográfia. Szinte élettársunk. Naponta élünk vele/vele élünk. De a képözönben „szeretteink” mellett szembesülnünk kell a szemünk elé tóduló fotók ezreinek kaotikus tömegével. Érthető, ha – talán védekezésből, talán a fuldoklóhoz hasonlítható felülkerekedés ösztönétől motiválva…
Az építészeti fényképezés és alkalmazásai
„Abban a sokféle kapcsolatban, amely fotográfia és építészet között létrejött, a fotós figyelme elsősorban a fényre, az árnyékra és a struktúrára irányul. Forma és struktúra úgy az építészetben, mint a fotográfiában, a fény által válik jelentőssé. Nem meglepő tehát, ha a fényképezőgép maga az épített világ kifejezőeszköze”