Az elmúlt hat évben, a HAP Galéria vezetőjeként közel 50 kiállítást rendeztem a 20. század jelentős magyar építészeinek életműveiből. A kiállítások anyaggyűjtése folyamán több esetben tapasztaltam, hogy nem minden erre érdemes alkotó nyerhette el az 1953-ban alapított Ybl Miklós díjat.

A Pro Architectura építészeti nívódíj, amely egy jól sikerült új, vagy értéknövelő átépítéssel új minőségben megjelenő régi épület építészeti tervezésének elismeréseként adható miniszteri kitüntetés. Az építészeti díjak hierarchiájában a Pro Architectura díj az Ybl Miklós díjat követi.

2009-ben másodszor írták ki az Év Háza pályázatot, mellyel a kilencvenes évek elején megalapított, több kategóriában odaítélt népszerű díj újraértelmezését vállalta, ezzel a családi ház és a többlakásos lakóépületek szakmai szempontok alapján értékelt elismerése kíván lenni.

Szakmai körökben hosszabb idő óta érlelődött célzottan a településrendezés szakterületének szánt állami díj létrehozásának gondolata. Az építészeti művek alkotói több fórumon és címen részesülnek elismerésben, a közismertebb díjakat nagy megbecsülés övezi.

2000-ben a hazai főépítészek úgy döntöttek, hogy kitüntetik azokat a főépítészeket, akik tevékenységükkel példát mutatnak a többi főépítésznek, a tágabb építész szakma területén dolgozóknak, bizonyítva, hogy a szakmájukat hivatással megélők jelen világunkban is magas színvonalú, alázatos, kitartó és áldozatos munkájukkal eredményeket tudnak elérni.

A díjat 1992 óta adományozzák a regionális fejlesztés, a kistérségi együttműködés és a területfejlesztés területén végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseképpen szakembereknek és szervezeteknek. Idén 10 díjazott vehette át az elismerést.

Tizedik alkalommal döntöttek 2008-ban, ezúttal Bécsben, a Brunel Award odaítéléséről. Két magyar munka is dicséretben részesült. Az egyik a budapesti Keleti pályaudvar indulási oldalának előcsarnoka, a Lotz-csarnok, a másik a szegedi pályaudvar rekonstrukciója.