(1935–2024)

Szöveg és fotó: Tatai Mária

Életének 89. évében elhunyt Kévés György Ybl-, Kossuth- és Prima-díjas építész, a Nemzet Művésze, aki számos hazai díja mellett nemzetközi elismerésekben is részesült. A korszaknak megfelelően pályája a modernizmusban indult, míg az ezredfordulón megvalósult főműve már posztmodern csillagzat alatt született és környezetének meghatározó komplexuma lett.
Egyetemistaként részt vett az 1956-os forradalomban, majd rövid disszidálását követően 1959-ben szerezte meg a diplomáját a BME Építészmérnöki Karán. Gazdag tervezői életművének fontos része a sok középület, amelyeket többek között 1961–1963 között
az Ipartervben tervezett, mint például a Kohó- és Gépipari Minisztérium székháza (Farkas Ipollyal és Mészáros Gézával). Az általa kidolgozott „könnyűszerkezetes” rendszerrel több óvodát és iskolát tervezett, például a 24+6 tantermes általános iskolát Budapest XIV. kerületében. Szakmai életútjában meghatározónak bizonyult, hogy 1964-től feleségével, Földvári Évával magántervezőként számos lakóházat terveztek, és fontos megjegyezni, hogy ezek kivitelezését is maguk szervezték meg, kísérték végig. Ezek közül két, különösen nevezetessé vált munkáját emelem ki. A budai Meredek utca 50-56. alatti teraszházakra (1967) építészkörökben már a hetvenes években is mintaként tekintettünk. A kényelmes, jó kilátásra nyíló teraszokat elválasztó tégla „pengefalak” és a belsőben is megjelenő téglafelület az anyag szeretetéről vallottak. Az épületek egyben az ideális lakás megvalósulását tárták elénk, egyszerre jelent meg bennük a világra nyitottság és a meghittség. A másik a Mátyás-hegyi Losonci-villa (1970) merész, avantgárd, szobrászi formálású műremeke (nem a névrokon szocialista politikus, hanem egy szabómester számára épült, és talán ezért is vált csak később ismertebbé). Ezt a házát a mester különösen szerethette, hiszen Építészet kapitalizmusból a kommunizmusba és vissza című könyvének (Építészet és Művészet Kiadó, 2020) borítójára is ennek fotóját tette.
Épületei kiemelt minőséget képviselnek, életművének megismerése ezért hasznos lehet a mai építészhallgatók számára is. Fő művének a budapesti Orczy Fórum Városközpont tartható. Ez a társasházakból és középületekből álló komplexum, amely 1998 és 2006 között épült, szinte vár a városban; nemcsak nagyszabású posztmodern együttes, de városképileg és működésében is meghatározza a környezetét. A köríves formálással is változatossá tett tömegekkel és a téglaburkolatok ornamentikájával kialakított, határozott karakterű épületek mesteri módon tárják elénk Kévés zártság-nyitottság felfogását. Az építésekor meglehetősen kétes hírű, pusztulófélben lévő városnegyedbe valóban talán csak így, erődítményszerű elzárkózással lehetett „belépni”, ugyanakkor nyitott, bejárható környezetet biztosítva lehetett új korszakot kezdeményezni. Ennek az óriás projektnek a tervező építész maga volt a vállalkozója is – ez ritkán adatik meg nálunk, kellő merészség, kitartás és persze kivitelezői tapasztalat is kellett hozzá. A beruházás 2009-ben FIABCI-díjat kapott.
Kévés korán nemzetközi hírnévre is szert tett, ami szintén nem sok magyar építésznek adatott meg a 20. században. Miután a Bauwelt című német folyóiratban megjelentek a magánházai, Udo Kultermann, aki 1964-től az amerikai St. Louis-ban a Washington Egyetem építészettörténet és -elmélet professzora volt, anyagot kért tőle, később kiállítást is rendezett a műveiből, majd a rendszerváltás után Kévésnek módja volt vendégprofesszorként is tanítania ott. Kultermann nemzetközi áttekintésű könyveiben mások mellett Kévés épületei képviselték a magyar építészetet.
Kévés György azonban nemcsak építészként szerzett hírnevet. Tevékeny értelmiségiként is működött, valamint közösségszervező (nomen est omen) ember is volt. Az Orczy Fórumban saját galériát és rendezvénytermet működtetett, ez volt az Építészet és Művészet Stúdió Galéria, ahol több alkalommal magam is tanúja és élvezője lehettem az általa szervezett kulturális programoknak. Még az Orczy tér föld alá rejtett íves kápolnájában, a Kokárda Katakomba emlékhely és kápolnában is részt vehettem egy misén. Mindemellett Kévés oktatott, írt, könyveket adott ki (többek között Udo Kultermann műveit), még díjat is alapított. Távozása valódi űrt hagy maga után, emlékezete azonban még sokáig élni fog maradandó művei által.