A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Budapest ostromának 80. évfordulójára a háborús károkat bemutató kiállítással emlékezik.
A II. világháborúban Budapest mind a német, mind a szovjet hadvezetés számára stratégiai fontosságú helyszín volt. Ennek eredményeként Sztálingrád, Leningrád és Varsó mellett a világháború során a magyar fővárosban zajlottak a legsúlyosabb városi harcok.
A főváros ostroma 1944. december 25-től 1945. február 13-ig, 50 napon keresztül tartott. Az első légitámadást már április 3-án elszenvedte a város, októberig több, mint száz alkalommal szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák, tényleges légitámadás azonban csak 25 alkalommal történt. Budapest december végén vált folyamatos hadszíntérré, ekkor a bombázásokon túl már az utcákon is kiterjedt harcok folytak.

Az ostrom pusztításának nyomai a Szentháromság utcában. Ismeretlen fotós. MÉM MDK

A kezdeti légitámadások célpontjai elsősorban a gyártelepek, pályaudvarok és vasúti csomópontok voltak. A folyamatosan sűrűsödő támadások viszont egyre több értékes épületet rongáltak meg vagy tettek rommá. A mindennapi életet nehezítette, hogy a kórházak, az úthálózat, a gyárak és erőművek, valamint a közműhálózat is nagy mértékben megsérültek. A kormányzati központként működő budai Várnegyed szintén kiemelt célpontja volt a támadásnak, ennek során a Királyi Palota együttese súlyosan megsérült, részben kiégett. A német hadsereg a szovjet előrenyomulást lassítandó felrobbantotta az összes fővárosi Duna-hidat, így 1945. január 18-án az Erzsébet híd és a Lánchíd felrobbantásával teljesen elvágták a két városrész összeköttetését. A tüzérségi tűzben és légibombázások során komoly károk értek számos fontos középületet, köztük az Operaházat, a Vigadót, a Nemzeti Színházat, a Szent István-bazilikát és a Belvárosi plébániatemplomot. A gyárakat és vasutat ért bombázások következtében a közelükben lévő lakónegyedek is jórészt lakhatatlanná váltak. Egyes becslések szerint a főváros akkori 38.000 épületéből több mint 30.000 sérült meg, 2.000 pedig teljesen elpusztult. A sérült műemlékek számbavétele 1945 nyarán indult meg.
Budapest ostroma 1945. február 13-án ért véget. A hét hétig tartó harcokban a civil áldozatok mellett mintegy 100.000 katona vesztette életét, valamint 180.000 sebesült meg vagy esett fogságba. A főváros körüli külső védvonalakban a két oldalon további mintegy 110.000 fő volt a katonai veszteség.
Budapest ostromának 80. évfordulójára a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a háborús károkat bemutató kiállítással emlékezik, amely főként közvetlenül az ostrom után készült fényképanyagon keresztül mutatja be a főváros épületállományát, műemlékeit ért pusztítást, továbbá betekintést ad a város újjáépítése érdekében létrejött bizottságok, szervezetek és a Műemlékek Országos Bizottságának munkájába.

A tárlat a MÉM MDK Bajza utcai Műhelytér kiállítóhelyén látható 2025. január 31. és 2025. március 30. között.

Savoyai Jenő lovasszobra a Királyi Palotánál. Fotó: Szöllősy Kálmán, 1945. MÉM MDK Fotótár